Gyógyulás a pánikból

Gyógyulás a pánikból

A pánik elnevezés Pán isten nevéből származik. Az ókori görög mitológia szerint ő volt az, aki a hangjával riogatta az eltévedt vándorokat. Tehát már akkor ismerték a szorongás és a pánik tüneteit. Egy nagyon érdekes jelenség, amely megmutatja, hogy az érzelmek, a gondolatok és a gyermekkori tapasztalatok különleges együttállása hogyan tud ál-vészjelzést küldeni a szervezetnek, amelyre persze ő ösztönösen reagál. 

A 35 éves Kata egyik vasárnap délután mit sem sejtve vasal. Semmi különös nem történik körülötte. Egyszer csak azt érzi, hogy zsibbad a keze. Majd elkezd zsibbadni a lába is. Rettenetesen dobog a szíve és egyre inkább érzi, hogy fáj a mellkasa. Nagyon megijed, kapkodja a levegőt, biztos benne, hogy szívinfarktusa van. Elveszíti a teste fölötti kontrolt. Ájulásközeli állapotban hívja a mentőket. A kórházban még aznap megállapítják hogy semmilyen szervi baja nincs, estére megszűnik a pánik érzet, hazaengedik. Kata megnyugodva éli tovább az életét, egészen a következő zsibbadásérzetig. Ami pár nap múlva jelentkezik. Nagyon megijed, amire a teste is reagál. 

Amikor egy állat megijed, remegni kezd a teste, a légzése felgyorsul, a szíve vadul ver, mégsem jut elég vér az izmokba és az agyba. Hamarosan teljes testi és mentális elgyengülés következik be. Hasonló folyamat játszódik le az emberben is egy pánikreakció során: kapkodó légzés, gyors szívverés, erős izzadás, testi elgyengülés, gondolkodási nehézség. A pánik beszűkíti a látásmódunkat, a racionális gondolkodás képességét. Testünk adrenalint, kortizolt termel, amely vészhelyzetet jelez. 

De miért pont én?

Ezt kérdezte Kata is, amikor elkezdett pszichológushoz járni. A pánik és az azt kiváltó félelmek átélése szubjektív. Pánikrohamot szinte minden ember átél élete folyamán, mégsem válik pánikbeteggé. De mi az a plusz, ami érzékenyíti az egyéneket a pánikrohammal szemben? Az öröklött tényezőkön kívül az értékrend, a korábbi tapasztalatok, a gyermekkori félelmek, a szeparációs és kapcsolati szorongások valamint az elhárító mechanizmusok működtetése.

Ahhoz hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy a  pániktünet portfóliója három részből áll:

1.) Pszichodinamikai történet, amely a jelenben aktualizálódik. Ez azt jelenti, hogy történt valami a múltban, amit nem tudunk feldolgozni. Ez lehet kapcsolati konfliktus, agresszivitás. Kata esetében kiderült, hogy az apja alkoholista, aki érzelmileg bántalmazta. A tudatalattiban felgyülemlett sérelmek folyamatos feszültséget okoztak. 

2.) Aktuális gondolkodási sémák, kognitív folyamatok. A pánikrohamok számos esetben feszült időszakban kezdődnek. Gyakori, hogy olyan újszerű életproblémák között van az ember (új követelmények, otthon elhagyása, új munkahely), amelyre nincs megküzdési stratégiája. A megoldatlan problémák tehetetlenség érzéshez és különböző szomatikus vagy pszichés tünetekhez vezetnek. 

Kata esetében éppen egy munkahelyváltás volt folyamatban. 2 éve dolgozott egy cégnél, ahol viszonylag jól érezte magát. A kollégáival jó volt a kapcsolata, a főnökével is. Viszont a maximalizmusa és a megfelelési kényszere miatt rengeteget túlórázott. Nem tudott nemet mondani, minden feladatot elvállalt, amit tökéletesen akart teljesíteni. Érezte, hogy a befektetett munka és a fizetése nincs arányban, így szétnézett a munkaerő piacon és hamar talált egy másik vállalatot, ahol a dupla fizetést kínáltak. El is fogadta az állást, már csak a felmondás volt hátra a régi munkahelyén. Amit húzott-halasztott. Képtelen volt odaállni a főnöke elé és megmondani neki hogy nem szeretne tovább ott dolgozni. A határidők viszont sürgették, így kitűzött egy hétfői napot, amikor felmond. Begyakorolta a szövegét, többször lejátszotta gondolatban a jelenetet. És mit ad Isten, pont előtte egy nappal pánikrohamot kapott.  

3.) Biológiai háttér. Pl. hiperventilláció, szívdobogás, izzadás. Kata esetében zsibbadással, szívdobogással, hiperventillációval jelentkezett a pánikroham. 

Ez a hármas rendszer egy nagyon szoros egységet alkot és ez határozza meg a tünetek intenzitását.

A gyógyulás

Mint fentebb említettem, a pániktünet portfóliója 3 részből áll, így a tünetek megszüntetése is 3 síkon történhet:

• pszichodinamikus terápia: a lelki zavarokat az ún. „tudatalatti okok” feltárásával igyekszik gyógyítani. Alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Kata esetében szimbólumterápiával sikerült feltárni azokat a főleg gyerekkori traumákat, amelyekből az önbizalomhiánya és a megfelelési kényszere eredtek.  
• kognitiv terápia:  A kognitív viselkedésterápiák egyik lényeges hatásmechanizmusa, hogy a pánikot megelőző helyzetekben az ingerek kiértékelése  érzelemvezérelten történik, és nem értelem vezérelten. Így ezeket a gondolati, kognitív, értelmi hibákat, érzelmi irracionalitásokat igyekszik a terápia kijavítani. A cél, hogy a kliens felismerje, majd korrigálni tudja a testi reakciók katasztrofizálásából eredő negatív gondolatokat, amelyek  a pánikrohamok kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszanak. Ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt kap a helyzetek reálisabb értékelésének kialakítására, különböző stressz- és szorongáskezelési technikák elsajátítására. Kata esetében különböző kognitiv technikával ( pl. gondolati napló segítségével) sikerült megváltoztatni az automatikus negatív gondolatokat amelyek a szorongást okozták
• testi tünetek kezelése: megfelelő légzéstechnika, relaxációs módszerek. Kata esetében az autogén tréning elsajátításával sikerült enyhíteni a stresszt, szorongást.

Összességében elmondható, hogy a pánikrohamok kialakulásáért a magas  szorongásszint a felelős. A tünetek jól kontroll alatt tarthatók a megfelelő légzéstechnika alkalmazásával illetve relaxációs módszer elsajátításával. Hosszú távú, tartós megoldást azonban akkor remélhetünk, ha mindemellett sikerül megfejtenünk a szorongásunk gyökér okát.