Gondolkodásunk hibái, avagy nem minden az, amire gondolnánk

Az ember egy értelmes és értelmet kereső teremtmény. Bármilyen kusza, összefüggéstelen dolgot tárnak elénk, bármennyire értelmetlennek tűnő történéssel szembesülünk, képesek vagyunk abban felfedezni valamilyen rendszert, jelentést. Erős késztetést érzünk arra, hogy a bennünk és körülöttünk történteket valahogyan megmagyarázzuk. Nagyon hasznos tulajdonságaink egyike ez, hiszen pl. a problémamegoldás kulcsa lehet sok esetben. Viszont van ennek egy rosszabbik oldala is: gyakran úgy értelmezünk dolgokat, hogy nincs elég információnk róla, esetleg nem is akarunk több energiát fektetni a bizonyítékok felkutatására. Mint a legtöbb dologban, ebben is igen változatosak vagyunk, így ahány helyzet, annyi féleképpen értelmezzük. Ezt szeretném szemléltetni a következő szituációval. Lássuk tehát a példánkat!

Képzeld el, hogy sétálsz a járdán. A távolban megpillantod egy rég nem látott ismerősödet. Korábban többször is találkoztatok hétvégente, azonban az elmúlt egy-két évben szinte nem is láttátok egymást. Egyre közeledik feléd és észreveszed, hogy éppen telefonon beszél valakivel. Mikor már egészen közel kerültök egymáshoz, hirtelen szembenéz veled, majd pedig egy alig észrevehető integetéssel továbbsétál melletted.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek, gondolkozz el egy picit. Te hogyan reagálnál egy ilyen helyzetre?

°°

Nos, annyit elárulhatok, hogy olyan sok értelmezési lehetősége van ennek a szituációnak, hogy nem fogom tudni mindegyiket felvázolni. Ebben az írásomban csupán a gondolatok bemutatására szorítkozom, természetesen nagyon fontosak a reakcióval járó érzelmek is. Nézzünk tehát néhányat:

1. „Mintha észre sem vett volna, lehet, hogy haragszik rám, amiért nem kerestem fel egy ideje”

2. „Ha nem tud megállni egy percre beszélgetni, akkor felesleges volt egyáltalán integetnie is.”

3. „Biztosan gyűlöl, hiszen még csak a telefont sem tette le, amikor meglátott”

4. „Észre sem vett, már semmit nem jelentek a számára”

5. „Nem meglepő, minden barátom elhidegül tőlem egy idő után”

6. „Micsoda dolog ez? Ilyenkor meg kellene állnia, letennie a telefont és legalább meg kellene kérdeznie, hogy mi a helyzet velem. Lehet meg kellett volna állítanom”

Hasonlít bármelyikre a saját reakciód? Biztosan volt olyan, amelyik ismerősnek tűnhet, de akadhat köztük olyan is, amelyiket elhűlve olvastad. Nem véletlenül. Hiszen ami működik, annak a működésében hiba is eshet.

A szakma (kimondottan a kognitív pszichológia) azokat a gondolkodási jegyeket nevezi torzítottnak, logikai hibának, amelyek esetén az objektív, valószínűbb és reálisabb érvek nem, vagy sokkal kevésbé jelennek meg a gondolat során. Mivel a valóságtól elmozdulunk, sokkal inkább a saját elménk, belső állapotaink alapján keresünk választ a körülöttünk történő dolgokra. Minél inkább elrugaszkodunk a tárgyilagosságtól, annál inkább kitesszük magunkat szubjektív, személyes, kevésbé logikus ítéleteknek. Ezáltal kevésbé lesznek pontosak a következtetéseink.

A felsorolt reakcióknál maradva bemutatom a gondolkodási hibák 6 típusát. Van még jó néhány, de azoknak elképzelhető, hogy egy külön cikket szánok. Fontos tudni, hogy egy-egy helyzetben több is működhet egyszerre és nem választhatóak el teljes mértékben egymástól.

1. Az első reakció a perszonalizáció jellegzetes példája. Ebben az esetben az eseményeket, amelyek gyakran tőlünk teljes mértékben függetlenül történnek személyes jelentőséggel ruházzuk fel. Ilyenkor eltúlozzuk saját hozzájárulásunkat a történésekhez (nem kerestem, ezért haragszik és nem beszél velem).

2. A polarizált gondolkodás során a „mindent, vagy semmit” elvet követjük. Egy dolog vagy nagyon jó, vagy rendkívül rossz. Vagy integet az ismerős, vagy hagyjon minket figyelmen kívül. A szélsőségek alapján értékeljük ilyenkor a helyzetet.

3. A gyűlölet nagyon erős érzelem. Ilyen következtetésre jutni a felvázolt szituációt követően a katasztrofizáló gondolkodási hibára utalhat. Ebben az esetben irreálisan szélsőséges értelmezésekre jutunk a történtek kapcsán. A lehető legrosszabbra következményre számítunk, ami ebben az esetben a régi ismerős erős ellenérzése miatti elhagyás, a barátság megszűnése.

4. Habár a tekintetünk találkozott, volt egy éppen integetésnek nevezhető mozdulat, az ilyen kevésbé egyértelmű jelzések kifejezetten alkalmasak a negatív szűrés típusú gondolkodásnak. Ekkor egy, vagy több negatívnak tűnő dolog alapján az egész eseményt negatívan értékeljük. Nem jut eszünkbe, hogy esetleg a telefonálás miatt sietett tovább, netán találkozóra tartott, ahonnan már késésben volt. Ami számít, az az „elégtelen baráti köszöntés”.

5. Egy-egy hasonló szituációból arra a következtetésre jutni, hogy minden barát elhidegül tőlem a túláltalánosítás mintapéldája. Történt egy számomra kellemetlen esemény, amely alapján az egész életemre negatívan tekintek. Jelen esetben úgy gondolom, hogy mivel nem állt meg a régi ismerős, ez kiváló példája annak a dinamikának, hogy a barátaim idpvel elfordulnak tőlem. Bizonyos értelemben ilyenkor bolhából csinálunk  –nem, nem elfántot – utasszállító repülőgépet.

6. A „Kell” és „kellene” típusú gondolkodás során gyakran nem tudatosan, de irreális elvárásokat támasztunk önmagunk, más emberek és a világ működése felé. Ha határozott, de általában nehezen teljesíthető elképzeléseink nem teljesülnek, jellemzően szélsőséges reakcióval válaszolunk, ebben az esetben nagymértékű felháborodással.

Mindannyian hajlamosak vagyunk bizonyos mértékben torzítani vagy logikai hibát véteni gondolkodásunk során. Nincs egyszerű dolgunk: automatikusan végbe megy, nehezen észrevehető és nehezen tudatosítható. Azonban ha szeretnél ezen változtatni, néhány tanács segíthet ezen:

• bizonyos helyzetekben erős érzelmek kísérhetik a logikai hibát, érdemes ezért később, nyugodtabban átgondolni, ami történt
• érdemes továbbá a szituációt részletesen átgondolni és reálisabb okokat felkutatni a történtekre
• próbáld meg úgy szemlélni a helyzetet, mint egy megfigyelő: objektíven szemlélve számtalan egyéb aspektust vehetsz észre, amelyek korábban elkerülték a figyelmed
• hangosan kimondani a saját értelmezésed a helyzetről; gyakran azonnal felismerhetővé válik a furcsa, megkérdőjelezhető logika

Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, és úgy érzed, hogy befolyásolják bizonyos gondolatok (illetve a vele járó érzések) a mindennapjaidat, érdemes szakemberhez fordulni. Mentális zavarok, érzelmi problémák esetén jellemző, hogy nagyobb mértéket öltenek és szélsőségesebbek ezek a torzítások.