A globális felmelegedés pszichológiai hatásai II.

A felmelegedés harmadik pszichológiai hatásai közé tartoznak a különböző pszichoszociális tényezők, hiszen az egyre csökkenő erőforrások teret adnak a nemzetek közötti ellentéteknek. Mivel a Föld egyes részein ellehetetlenül az emberi élet, például az élelem vagy a víz hiánya miatt, ezért rövid időn belül kezdetét veszi az úgynevezett „ökomigráció” és a természeti erőforrásokért való küzdelem. Az ökomigráció jelensége lesz az egyik leglényegesebb pontja az országok közötti konfliktusoknak, hiszen az erőforrás hiányán túl a fizikai, gazdasági és politikai bizonytalanság hatására tömegek fogják elhagyni otthonaikat egy biztonságosabb élet reményében. 

A felmelegedés pszichológiai hatásait vizsgáló kutatások többsége a legveszélyesebb pszichoszociális következményt azonban az emberi agresszió növekedésében látja. A kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet 1 fokkal való emelkedése esetén körülbelül 6 százalékkal nő az erőszakos cselekmények száma, ami csak az Egyesült Államokban 25 ezerrel több esetet jelent évente. Ez azért van, mert amikor az embereknek túlzottan melegük lesz, akkor könnyen ingerlékennyé és agresszívvá válnak, és ez nemcsak a viselkedésre igaz, hanem különböző vizsgálatok alapján a túlzott meleg hatására a gondolatok és az érzelmek szintjén is megjelenik az agresszió (Plante, 2017). A magasabb átlaghőmérsékletű területeken például sokkal több az erőszakos cselekmények száma, mint azokon a helyeken, ahol alacsonyabb az átlaghőmérséklet (Plante, 2018).

A jó hír az, hogy közös erővel még mindig van esélyünk csökkenteni a következmények súlyosságát. Ennek egyik módja az üvegházhatású gázok redukálása, ami már minimális változtatások hatására is szignifikánsan csökkenti a lakosság által okozott szén-dioxid kibocsátást. Ezt elősegíthetjük például azzal, ha telekocsival utazunk, rendszeresen cseréljük a légszűrőt az autóban vagy pár fokkal lejjebb vesszük a termosztátot (Plante, 2018). A legfontosabb, hogy elkezdjünk hosszú távon gondolkodni és mielőbb cselekedni, ha meg akarjuk óvni a Földet. Végtére is mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy élhető környezetet hagyjunk hátra a következő generációknak.

Irodalomjegyzék

Doherty, T., & Clayton, S. (2011). The Psychological Impacts of Global Cimate Change. American Psychologist, 66 (4), 265-276.

Plante, C. et al. (2017). Likely Effects of Rapid Climate Change on Violence and Conflict. Oxford Research Encyclopedia of Climate Science.

Plante, C., & Anderson, C. A. (2018). Global Warming and Violent Behavior. Association for Psychological Science.