Gaslighting, avagy a hülyét-csinálnak-belőled effekt

Előfordult már, hogy valaki kétségbe vonta az érzéseid? Előfordult már, hogy valaki megpróbált meggyőzni arról, hogy az emlékeid hamisak? Vagy hogy “az a te nagy bajod, hogy túl érzékeny vagy”? Ha igen, akkor te is egyike lehetsz azoknak, akik már találkoztak a gaslightinggal vagy gázlángozással. Az egyik legördögibb  manipulációs technikával.

Mi a gaslighting?

A gaslighting kifejezés eredetét egy 1938-as színdarabhoz, a zseniális Gas Light című thrillerhez kötik, ahol a főszereplő férj rendszeresen változtatja otthonuk világítását, majd azt állítja, felesége csak képzeli, hogy folyton elsötétül a házban a gázlámpa. A szisztematikus megőrjítés csak ezzel veszi kezdetét… Ez az őrjítő és gonosz viselkedés szörnyen hatásos. A gaslighting olyan manipuláció, amelynek célja, hogy az áldozat kétségbe vonja saját érzékelését, emlékeit és érzéseit.

A gaslighting nem mindig nyilvánvaló. Gyakran fokozatosan kezdődik, apró megjegyzésekkel vagy kérdésekkel, amelyek elbizonytalanítják az áldozatot. Ahogy az idő halad, ezek a megjegyzések és manipulációk egyre intenzívebbek és gyakoribbak lesznek. A folyamat egészen olyan, mint egy lassan szövögetett pókháló: szóról szóra, mondatról mondatra fonja be az áldozatot, míg végül már mozdulni sem tud a másik személy nélkül. Az elkövetők persze tagadják és torzítják a tényeket, pont azért, hogy az áldozat megkérdőjelezze saját emlékeit és ítélőképességét. Megkérdőjelezze a valóságot és azt, hogy képes megítélni és felmérni döntéseinek helyességét. És a gázlángozónak mindez mire jó? A válasz nagyon egyszerű: hogy pótolhatatlan legyen!

A gaslighting pszichológiai hatásai:

A gaslighting áldozatainak számos pszichológiai kihívással kell szembenézniük. Ezek közül a legfontosabbak:

Zavarodottság: Az áldozatok gyakran érzik magukat zavarodottnak. Képtelenek különbséget tenni a valóság és az elhitetett valóság között.

Önbizalomvesztés: A gaslighting áldozatainak önbizalma csökken, mivel folyamatosan kétségbe vonják saját ítélőképességüket.

Izoláció: Az áldozatok gyakran elszigetelődnek, mert félnek, hogy butának fogják őket tartani, hogy senki sem fogja elhinni nekik, amit gondolnak, éreznek, mondanak, vagy mert az elkövető az érzelmi vagy fizikai terror eszközeivel elszigeteli őket másoktól.

Depresszió és szorongás: A gaslighting krónikus stresszt és feszültséget okoz, ami depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.

Hatásai nem csak akkor érvényesülnek, ha egyedül van az érintett, hanem csoportos szinten is működik. Ennek egyik formája a kollektív gaslighting, amelyben egy csoport tagjai megpróbálják meggyőzni egy másik csoport tagjait arról, hogy az ő valóságuk hamis vagy érvénytelen. A kutatók azt találták, hogy ez a fajta gaslighting növelheti az áldozatok kisebbségi státuszát, elidegenedését és marginalizálódását Társadalmi szinten is megjelenhet, ez a társadalmi gaslighting. Ilyenkor egy egész társadalmi csoport vagy intézmény próbálja meg befolyásolni egy másik csoport vagy egyén valóságfelfogását, és a hatás ugyanaz: elnyomás és elbizonytalanodás, végül teljes passzivitás. Ugyanakkor az utóbbi formában megjelenik a düh és az ellenállás is! Ez azt is bizonyítja, hogy ha egyszerre sok emberrel történik meg, nagyobb az esély a fellázadásra, mintha egyedül van az áldozat.

Gaslighting-kisokos:

Tipikus gaslighting mondatok, avagy légy résen, ha túl sokat hallod ezeket a mondatokat valaki szájából:

1. „Nem emlékszem, hogy valaha is ezt mondtam volna.”

2. „Túl érzékeny vagy.”

3. „Ilyen sosem történt!”

4. „Nem emlékszel jól.”

5. „Nem vagy normális.”

6. „Túl sokat aggódsz.”

7. „Mindenben problémát látsz.”

8. „Miért reagálsz mindent túl?”

9. „Nem tudom, miről beszélsz.”

10. „Ez csak a te fejedben van.”

11. „Csak vicceltem, ne vedd annyira komolyan.”

12. „Mindenkivel így viselkedsz?”

13. „Senki más nem gondolja úgy, ahogy te.”

14. „Csak túlgondolod a dolgokat.”

15. "Megint össze vagy zavarodva."

Jellemző gaslighting forgatókönyvek:

1. A feledékeny: Anna gyakran nem találja elveszettnek hitt tárgyait a lakásban. Mikor a partneréhez fordul segítségért, ő azt mondja, Anna csak feledékeny és "mindig" elveszti a dolgait. Később kiderül, hogy a partner rendszeresen eltette őket, hogy párja zavarodottnak és feledékenynek érezze magát.

2. A hibáztató: Bence hibát talál a közös projektben és megemlíti ezt a munkatársának, Eriknek. Ő azt állítja Bencének, hogy "túl sokat aggódsz" és "talán nem érted jól a projektet", holott ő maga hozta létre a hibát.

3. Az elhárító: Zsófi észreveszi, hogy barátnője, Réka gyakran kritizálja és lekicsinyli őt. Amikor Zsófi beszél a problémáról, Réka azt mondja, hogy "csak viccelt" és barátnője "túl érzékeny".

4. A kontrolláló: Dani úgy érzi, barátnője túlzottan irányítja az életét. Amikor ezt szóvá teszi, a lány azt mondja neki, hogy csak "aggódik érte" és Dani "túl érzelmes".

5. A tagadó: Lilla több esetre is emlékszik, mikor gyerekkorában anyja többször is eltűnt otthonról. Felnőttként felhozva ezeket a régi emlékeket, édesanyja azt mondja, hogy "soha nem történt ilyen" és Lilla "csak képzelődik".

A gaslighting elleni védekezés egyik lehetséges módja a „gaslighting elleni gondolkodás” (GAG) módszere, amely egy kognitív-viselkedési terápiás technika. Egy 2018-as tanulmány szerint a GAG segíthet az áldozatoknak felismerni és megkérdőjelezni az elkövetők hamis állításait, valamint erősíteni saját érzéseiket és emlékeiket. A kutatók azt találták, hogy a GAG javíthatja az áldozatok önbizalmát, önbecsülését és életminőségét. A „gaslighting elleni kommunikáció” (GAC) egy másik szintén nagyon hatékony módszer, amely egy kommunikációs készségfejlesztő technika, és segíthet az áldozatoknak hatékonyabban kifejezni és megvédeni saját érzéseiket és emlékeiket. 

Mindkét módszer kiválóan alkalmas a pókháló lefejtésére, de a manipuláció idején szerzett komolyabb önértékelési sebek és traumák feldolgozásához mélyebb terápiás munka is szükséges lehet.