FOMO

FOMO: fear of missing out. Vagyis az amiatt érzett félelem, hogy kimaradunk valamiből. Az idősebb generáció valószínűleg értetlenül pislog, de a '80-as évektől születettek nagyon is tudják, miről van szó.

A FOMO-val kapcsolatban azt hihetnénk, ez egy relatív új jelenség, de vannak történelmi feljegyzések róla, hogy ez az érzés egyidős a szocializálódás jelenségével. Viszont míg korábban csak keveseket érintett, addig ez mára szinte népbetegség lett. Azért is hívom betegségnek, mert bár önmagában csak egy jelenség, mégis súlyos következményei lehetnek.

A legutóbbi kutatások szerint a tartós FOMO érzés nemek szerint különböző következménnyel jár; fiúk esetében inkább szorongáshoz vezet, míg lányok esetében depresszióhoz. Ami közös a két nemben, hogy csökkent önértékelést és kockázatos viselkedést is előidézhet. Kockázatos viselkedés alatt épp úgy érthetjük az értelmetlenül (és nem is feltétlen vágyott) veszélyes helyzetek megélését (sziklára mászás, magas helyeken selfiezés), mint a veszélyeztető magatartást (vezetés közben telefon, munka/tanulmányok hanyagolása).

A FOMO ilyen mértékű elterjedésének okai a modern életvitelben keresendők. Az okostelefonok és főleg a social media megjelenése robbanásszerűen hozta magával. Ráadásul a social media egy borzalmas, önsorsrontó kört is kialakít. Mennél többet használja valaki ezeket a platformokat, annál erősebben jelentkezik a FOMO érzés. Mennél erősebb ez az érzés, annál erősebb a késztetés, hogy még többet használja őket.

Ebben a folyamatban pedig a fentebb említett pszichés következmények egyre markánsabban képesek megjelenni.

Kis kitekintésként érdemes megjegyezni, hogy FOMO egy következménye csak a maladaptív szocializációnak. Több egyéb jelenséget is sikerült már azonosítani, ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül:

•     

• FOBO (fear of better options): az     attól való félelem, hogy az adott tevékenység helyett valami     jobb, népszerűbb dolgot is csinálhatna.

      

• MOMO (mystery of missing out): ez     is egy kimaradástól való félelem azzal a szorongással, hogy nem     tudja, mi az, amit épp kihagy.

      

• FOJI (fear of joining in): az     attól való félelem, hogy megosszon magáról valamit a social     mediaban, ami azután nem kelt akkora visszhangot, mint várna.

      

• JOMO (joy of missing out): ez a     FOMO ellentéte. Arra utal, amikor valaki örömet érez afelett,     hogy leválasztja magát a szociális platformokról.

      

• ROMO (reality of missing out): ez     annak a felismerése, hogy nem hagy ki semmit.

A FOMO egy pszichés jólétet, és amúgy a szociális kapcsolatokat is megrontó jelenség, ami ellen lehet és kell is küzdeni.

Íme néhány módszer, amelyek bár nem könnyűek, segíthetnek megszabadulni ettől a mesterségesen generált irracionális félelemtől.

1. Arra fókuszálj, amid van, ne arra, amid nincs. Ebben az a nehéz, hogy sokan az arcunkba toljákmi az, ami nincs az életünkben. Erre az a legjobb ellenszer, ha     csak azokat az embereket követed, akik számodra valóban értékes     tartalmakat osztanak meg, és azt is csak kezelhető mennyiségben.
       

2. Önismeret. Olyan dolgokat     csinálj, amik téged tesznek boldoggá, ne olyat, amiket szerinted     mások majd irigyelnek.

       

3. Digitális detox. A legnehezebb.     Tedd le a telefonod, hajtsd le a laptopot. Eleinte azt fogod hinni,     a világ sokkal ingerszegényebb, de hamar észre fogod venni, hogy     nem ez a helyzet. A digitális eszközök ingereltek túl. Élvezd a     digitális csendet néha.

       

4. Minőségi kapcsolatok a     mennyiségi helyett. Ezt talán nem kell túlragoznom.

       

5. Belső tulajdonságok és     képességek fejlesztése a külsőségek helyett. Ha megtanulsz     sálat kötni a nagymamádtól, ezerszer többet ér, még ha csak     pár ember tud is róla, mint ha postolod a kávédat a     negyvenkettedik fancy helyről.     

Ha valaki a FOMO érzését tapasztalja magán, erősen arra biztatom, minél előbb próbáljon meg tenni ellene, vagy keressen szakembert, aki segíthet. Mert a hosszú távú következmények az életminőség jelentős romlásához is vezethetnek.