Ezeken múlhat az oltási hajlandóság

Decemberben nyilvánosságra hozott elemzésében egy brit kutatócsoport (1) 28 kutatás 13 országból nyert adatait összegezte, hogy megtudja, hány ember kívánja majd megkapni az oltást. A júniustól októberig terjedő időszakban a résztvevők 60 százaléka tervezte a COVID-19 vakcina beadatását, 20 százaléka utasította el az oltás lehetőségét és 20 százaléka még nem döntött a kérdésben. Érdekes, hogy amikor korábban - 2020 márciusától májusig - kérdezték meg az embereket, még nagyobb hajlandóságot mutattak az oltás beadatása iránt (79 százalékuk tervezte azt, tehát 19 százalékkal több, mint az év végén). Az oltás iránti hajlandóság tehát csökkent, ahogy a világjárvány előrehaladt.  Bármely oltási program sikere az oltani szándékozó népesség arányától függ. Lássuk tehát, hogy egészségpszichológiai szempontból mi minden befolyásolhatja az oltási hajlandóságot!

A fenyegetés értékelése

“Az első adandó alkalommal beadatom magamnak az oltást, mert cukorbeteg vagyok és magas a vérnyomásom.” “Nem valószínű, hogy elkapom a koronavírust, influenzás sem voltam még soha életemben.” A vakcinával kapcsolatos újságcikkek alatt ilyen és ehhez hasonló posztokat találunk. Az oltás beadatását befolyásolhatja az, hogy hogyan vélekedünk arról, hogy milyen esélyünk van megkapni a vírust. Az, hogy a betegséget és annak következményeit mennyire értékeljük súlyosnak, szintén kihat döntésünkre: “Nem kaphatom el a vírust, mert az idős édesanyám nagyon beteg és az ő egészségét sem kockáztathatom azzal, hogy megfertőzöm. Azt sem engedhetem meg magamnak, hogy tartósan táppénzen legyek.” “A volt kollégám, aki velem egykorú, elkapta a koronát, három napig kicsit köhögött, most pedig makkegészséges.” Míg az első személy a betegséget és annak (családi, anyagi) következményeit súlyosnak értékelte, addig a második ezt alacsonyabbnak észlelte. Tehát az észlelt veszélyeztetettség és az észlelt súlyosság is befolyásolhatja azt, hogy hogyan viszonyulunk az oltás kérdéséhez. Itt az észlelt szó arra utal, hogy elképzeléseink akár a valóságtól jócskán el is rugaszkodhatnak.

Észlelt nyereségek és akadályok

“Ha végre védett leszek, újra találkozom a nagymamámmal, bejárok az irodába, nem félek a buszon.” Vannak akiktől azt hallani, hogy mi mindent fognak majd csinálni, miután megkapták az oltást. Ezek a személyek az általuk észlelt nyereségekre fókuszálnak, bízva abban, hogy a szükséges védettség megszerzése után újra szabadabb életet élhetnek és érintkezhetnek másokkal. Az észlelt nyereségek növelik az oltás beadatásának valószínűségét. Ezzel szemben az észlelt akadályok csökkentik azt. Az észlelt akadályok az oltással járó észlelt gyakorlati és pszichológiai “költségeket” jelentik. Ilyen lehet például a félelem az oltás okozta kényelmetlenségektől és fájdalomtól vagy a kezelésre fordítandó idő is.

Mi van ha megbánom!? - A lehetséges megbánás szerepe

Az a kellemetlen érzésekkel járó gondolat, hogy talán később megbánjuk, ha nem oltatjuk be magunkat, szintén befolyásolhat bennünket a döntésben vagyis abban, hogy végül is beadatjuk-e magunknak a vakcinát vagy sem. 

Akiknek a szava számít - a referenciaszemélyek 

A referenciaszemélyek mindazok, akiknek a véleménye valamiért fontos számunkra. Az, hogy ők hogyan vélekednek a védőoltás beadatásáról, befolyásolhatja azt, hogy milyen valószínűséggel vesszük azt igénybe mi magunk. Hathat ránk családtagjaink, barátaink véleménye, azonban a felelős döntés meghozatalához, valamint az esetleges akadályok és félelmek csökkentéséhez fontos, hogy tudatosan válasszunk magunk számára referenciaszemélyeket. Éppen ezért érdemes a témával egészségügyi végzettségű ismerőseinkhez, háziorvosunkhoz fordulnunk.

“A tüdőgyógyász ismerősöm azt mondta…” - Az egészségügyi dolgozók által nyújtott információk

Az egészségügyi dolgozók jelentik az információk legmegbízhatóbb forrásait számunkra. Kiemelt helyzetükből adódóan ők tudják leginkább megérteni esetleges tétovázásunkat, ők tudnak leginkább szakszerűen reagálni aggodalmainkra, és ők magyarázhatják el leginkább a védőoltások előnyeit is (azaz képesek csökkenteni a fent említett észlelt akadályok és növelni az észlelt nyereségek súlyát a döntéshozatalban). 

Egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek

Végezetül nem meglepő talán, hogy a minket megcélozni kívánó egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek is hatnak ránk. A kiegyensúlyozott, pontos tájékozódásnak, a célzott ismeretszerzésnek egyértelműen jó hatása van a védőoltások felvételét tekintve. Ezzel szemben a nem tudásnak, a félinformációknak vagy épp a tévhiteknek épp ellentétes hatása lehet. 

Az oltásokkal kapcsolatos döntéshozatal okai összetettek. A felsoroltakon kívül egyéb érzelmi, kulturális, társadalmi, lelki vagy politikai tényezőket is magában foglalhat az, hogy hogyan viszonyulunk a koronavírus elleni vakcina beadatásának kérdéséhez. Ha azt tapasztaljuk magunkon vagy szeretteinken, hogy bizonytalanok vagy bizalmatlanok az oltás beadatásával kapcsolatban, akkor szükség lehet további tájékozódásra a témában. Mert habár kihívást jelenthet eligazodni abban az információ rengetegben, amely körülvesz bennünket, de saját és környezetünk egészsége érdekében elengedhetetlen. 

Felhasznált irodalom:

1. Robinson, E., Jones, A., Lesser, I., Daly, M. (2020): International estimates of intended uptake and refusal of COVID-19 vaccines: A rapid systematic review and meta-analysis of large nationally representative samples. MedRxiv. URL: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.12.01.20241729v1.full (letöltve: 2021. január 10.)