A pszichológia arra törekszik, hogy az embereket minél pontosabban leírja. Ehhez segítségül hívja a olyan tipológiákat, mint például az extra- és untroverzió. A tipológiákkal azonban csinján kell bánnunk, hiszen minden ember komplex, az egyes típusok keverednek, speciális kombinációkat alkotnak. Az extraverzió a kifeléfordulást jelenti, a külvilág és a társaság iránti érdeklődést. Az introverzió befeléfordulást jelent. Az introvertáltra jellemző az önmaga belseje felé irányulás, az önismereti és a nyugalom iránti igény. Fontos tudnunk, hogy minden emberre jellemző lehet valamelyik túlsulya, ugyanakkor ez nem jelenti a kizárólagosságot. Mindenki életében vannak olyan helyzetek vagy életszakaszok, amikor valamelyik hangsúlyosabbá válik. Ilyenkor az extrovertált ember is lelassul, inkább befelé fordul. Olyan ez, mint az évszakok váltakozása. A tavasz, a nyár a pezsgés, az élmények a kapcsolatok kialakitásának az ideje túlnyomórészt. Az ősz, a tél az introverzióval mutat hasonlóságot. Ilyenkor inkább befelé fordulunk, lelassulunk. Nincs is ezzel semmi gond, ne ijedjünk meg tőle! Nem baj, ha csendesebbé válunk, ha nyugalmasabbak leszünk. Jóllehet a társadalom sokkal értékesebbnek tartja az extrovertált embert, aki könnyen köt kapcsolatokat, jobban bánik az emberekkel st. Aki introvertált, azt hajlamosabbak vagyunk zárkózottnak, elszigeteltnek látni. Pedig ez nem így van. Mindig a szélsőséggel van a probléma. Ha valaki szélsőségesen extrovertált, akkor felszínes lehet, a külvilág által irányított stb. Az introvertált pedig magányos, elszigetelt.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása