Érzelmeink fogságában

Sok ellentmondásos üzenetet kapunk gyerekként a környezetünktől az érzéseinkkel kapcsolatban. „Ne sírj, katonadolog!”  „Olyan szép, amikor mosolyogsz, mosolyogj!” „Aki kiváncsi, hamar megöregszik!” „Nem haragudhatsz a testvéredre!”  És még sorolhatnánk azokat a teljesen hétköznapi és elfogadott mondatokat, amik az egyén érzelmi állapotát kívánják módosítani. 
Valóban hasznos, ha tudjuk szabályozni az érzéseinket, főleg, ha ezt belső indíttatásból vagyunk képesek megtenni. Vannak helyzetek, amikor nem illik kimutatni az őszinte érzéseinket, és vannak amikor igen hasznos ha ki tudjuk ezeket mutatni. Sok esetben azt tapasztalom, hogy a gyermekkori berögzülések miatt annyira elássák magukban az emberek a belső érzéseiket, hogy akár saját maguknak sem mutatják ki. Ez probléma, hiszen érzékelhetik az érzelem okozta stresszt, de nem tudják detektálni, hogy mi miatt is van a testükben feszültség, kellemetlen érzés. Ne felejtsük el, hogy az érzéseink hasznosak. Segítenek szituációkat felismerni és jó döntést hozni, ezért is alakultak ki és maradtak fenn a mai napig.  

Mostanában divatos a pozitív pszichológiát kisarkítani, úgy beállítani, hogy csak a pozitív dolgokra érdemes koncentrálni, minden mást hagyjunk figyelmen kívül. Ez egy igen káros gondolat, hiszen kellemetlenül érezhetjük magunkat, amikor éppen negatív érzéseket élünk meg.  Egyik tanárom így fogalmazta meg: „Ha letiltod a negatív érzéseket annak érdekében, hogy csak a pozitív érzéseket éld meg, átvered magad. Hiszen a szivárvány összes színét letiltod, ha valamelyik színeit figyelmen kívül hagyod.”

Érdemes megélnünk az érzéseinket, hagyni, hogy jelen legyenek. Természetesen érdemes ügyelni arra, hogy pontosan hogyan és miként történik mindez. Ha félünk az érzéseinktől, akkor uralnak bennünket, ha meg tudjuk élni őket úgy, ahogy mi szeretnénk, akkor mi tudjuk uralni az érzéseinket, ami egy szupererő.  

Amennyiben úgy érzi, nehézségei vannak az érzései kifejezésével, keressen bizalommal!