A divat pszichológiája

A divat majdhogynem egyidős az emberiséggel, és egyesek a művészet egy formájának tekintik. Bár szűkebb értelemben a divat a ruházkodásra korlátozható, ha alaposabban megvizsgáljuk, ennél sokkal többet foglal magában. A kulturális normáink szerint a divat életünk számos területén megnyilvánul: a ruházaton, cipőkön és ékszereken túl divatosak lehetnek bizonyos mozgásformák, sportok, frizurák, szabadidős tevékenységek, és idesorolhatók egyes nyelvi elemek, szlengkifejezések, vagy egyes kommunikációs formák is.

A divatnak számos funkciója van, ezek közül elsőként az önkifejezést emelném ki. Napjainkban a divat nagyon sok irányt megenged, és ezzel lehetőséget ad arra, hogy mindenki a saját ízlése szerint alakítsa stílusát. A metakommunikáció része a megjelenésünk, ezzel már azelőtt bemutatjuk magunkat, hogy egy árva szót is kiejtenénk. A megjelenésünk így vagy úgy, de szoros összefüggésben áll a divat hatásaival.

Korábban sok évszázadon keresztül a divat erőteljesen megkötötte az emberek kezét, és leginkább a társadalmi státusz és a vagyoni állapot kifejezésére szolgált. Ez napjainkban élesen átalakult és kiszélesedett a szerepköre. Természetesen vannak olyan termékek, amelyek továbbra is a presztízs kinyilvánítását szolgálják, azonban a 21. században a divat sokkal inkább mindenki számára elérhetővé vált, illetve ezzel párhuzamosan sokkal képlékenyebbé is vált: sokkal több minden elfogadott. Továbbá trendivé vált a tudatos önkifejezés, így nem csak lehetőséget ad, hanem egyenesen elvárás is, hogy az egyén kifejezze, ki is ő valójában, milyen értékeket követ, és hogyan kívánja magát bemutatni a társadalomban. Az önazonosság kifejezésének egyik leglátványosabb formája, és a társas kapcsolatokban is szerepet játszik. Egyesek tudatosan választanak extrém, eltérő stílust, mert ezzel kívánnak távolságot tartani a divat világától, míg mások az aktuális trendekhez igazítják megjelenésüket. Sokan próbálják extrém külsővel kihangsúlyozni egyszeri és megismételhetetlen voltukat. Ez az extrémitás egyrészt állandó figyelmet kölcsönöz viselőjének, másrészt (látszólag) fokozhatja az egyén önbizalmát, ám ez a magabiztosság sokszor csak a felszín. Az extrém külső alatt gyakran megbújik a szorongás, a bizonytalanság, ami az egyén belső világában dúló konfliktusokból ered. Vagyis a zord, szilárd külső van, hogy törékeny, érző belsőt takar. A megjelenés ilyenkor egy páncélként tud szolgálni, mely a sérülékeny/sérült belsőt hivatott védelmezni. Másrészt sokszor sikeres ez a látszólagos önbizalom és valódi önbizalom boostot tud eredményezni. Sokszor van, hogy tényleg pozitív hatásokat tud elérni az egyéni jóllétben az, ha a külső megjelenésen változtatva, hirtelen egy olyan arc, néz vissza ránk a tükörből, akire jól esik ránézni.

A divat azonban nemcsak az egyediség kifejezésének eszköze lehet, hanem a csoporthoz tartozás jelképeként is funkcionálhat. Bizonyos stílusok és öltözködési formák egyes társadalmi csoportok vagy szubkultúrák összetartozását szimbolizálják. A közös viselet, stílus erősítheti a közösséghez való kötődést, ami az egyén csoporttagságát is erősítheti, ezzel is formálva az identitását. 

A pozitívumok után térjünk rá a divat világának árnyoldalára is. Előfordulhat, hogy valaki nem lehetőségként éli meg a divat adta lehetőségeket, hanem kényszerként. Ez sokszor nem egyoldalú jelenség, vannak olyan csoportok, ahol komoly elvárások vannak a csoport tagjai felé, hogy hogyan kell megjelenniük. Gyerekek, fiatalok körében pedig gyakori, hogy az ennek való nem megfelelés esetén a bántalmazások, bullying céltáblájává válik valaki. A társas nyomás és a megfelelési kényszer szorongást, depressziót, önértékelési problémákat szülhet. A közösségi média sajnos sokszor ront a helyzeten, felerősíti a társas összehasonlítás jelenségét, mivel extra felületet kínál, hogy az ember állandóan összehasonlítgassa magát másokkal. Ezzel az a probléma, hogy egy túlidealizált képpel szemben hasonlítjuk össze magunkat. Gondoljunk csak arra, hogy az emberek általában igyekeznek a legjobb arcukat mutatni másoknak, hát még ha ez egy maradandó felületen történik a nagy közönség előtt, így természetes módon motiváció ébred arra, hogy a jót még jobbá, még tökéletesebbé tegyék és akár photoshoppal is rásegítsenek. Ennek eredményeként egy olyan képpel próbálja a képernyő túloldalán az egyik összehasonlítani magát a másikkal, ami valójában nem is létezik. De ha még valós is a kép és nem szerkesztgették agyon, akkor is csak egy kiragadott pillanat a másik életéből, s a teljes történet legtöbbször rejtve marad: lehet, hogy drága ruhában, menő sportkocsival pózol az a valaki a csodaszép háza előtt, közben viszont romokban a házassága, mert annyit dolgozik, hogy nem jut ideje a családjára. A mások által nyújtott képpel való versengés, illetve a divathoz való túlzott ragaszkodás és a trendekhez való alkalmazkodás sokszor frusztrációt, önbizalomhiányt és stresszt eredményezhet.

A fentiek alapján látható, hogy a divat igencsak összetett módon hat az életünkre. Bár sokak számára a divat pozitív élményt jelent, és lehetőséget ad az egyéniség kibontakoztatására, másoknál komoly belső konfliktusokat és szorongást okozhat. Ahhoz, hogy a divat pozitív szerepet töltsön be az életünkben, fontos, hogy megőrizzük a tudatosságunkat, és saját értékrendünk szerint válasszuk meg, hogyan kívánjuk önmagunkat kifejezni.