Célállítás másképp (is)

Minden új év, minden tanév és minden hosszabb időszak elején érdemes egy kicsit hátralépni és foglalkozni céljainkkal:  felmérni, hol is tartunk, mit is szeretnénk elérni. 

A SMART célok (mozaikszó a Specific, Measurable, Achievable, Relevant, Time-bound szavakból - magyarul: specifikus, mérhető, elérhető, releváns, időhöz kötött) váltak a célkitűzés egyik legnépszerűbb módszertanává az elmúlt időkben. A pszichológusok - köztük én is - előszeretettel ismertetjük őket akár egyéni folyamatok, akár célállítással foglalkozó workshopok, akár időmenedzsment tréningek során. De nem csak a pszichológusok ajánlják sűrűn ezt a technikát, egyre többet jön szembe mindenféle önfejlesztéssel foglalkozó közösségi oldalon is, népszerűsége egyre nő. Különösen az üzleti életben kedvelik a SMART célokat, de a sportban, a tanulmányok során, sőt a magánéletben is alkalmazható, hasznos technika.

Azonban azt veszem észre, hogy ahogy egyre többször jön szembe az interneten, az azt az érzetet kelti, mintha ez lenne minden esetben a legcélravezetőbb célállítási módszer - más technikákkal annál ritkábban találkozom - és ezt nem tartom jó trendnek.

Félreértés ne essék, a SMART célok állítása kitűnő módszer. Azonban ennél nem több: egy módszer, egy eszköz - ami nem minden esetben célravezető. Hiába jó eszköz például a kalapács, mindent nem lehet megoldani vele. Viszont minél inkább a kalapács az egyetlen eszközünk - annál inkább fog minden nehézség szögnek tűnni.

Az szóbanforgó módszer előnyeivel sok cikk foglalkozott már: elősegíti a célok egyértelmű meghatározását, illetve azáltal, hogy mérhető és időhöz kötött célokat állítunk fel, könnyebben nyomon követhető a fejlődés, és világosabban lehet követni, hogy halad az ember. Vizsgáljuk meg azonban az esetleges hátrányait - és nézzünk meg néhány alternatívát, pontosabban kiegészítő technikát.

A SMART célok viszonylag rugalmatlanok tudnak lenni. A körülményeket, esetleges felmerülő változásokat nem feltétlenül követik jól - és ezzel rátehetnek egy plusz lapáttal a szorongásra. Például, ha idén szeretnék foglalkozni a testmozgással vagy az egészségemmel, egy SMART cél lehet év végéig lefutni egy maratont. Viszont, ha a felkészülés során kimegy a bokám és kiesik több hét készülés, akkor úgy tűnhet mintha nem haladnék. Holott ez alatt a több hét alatt is foglalkozhatok mind testmozgással, mind az egészségemmel. Itt a "nem haladás" érzése igen szorongató lehet, viszont a haladás lehet, hogy csak az adott keretrendszerben hiányzik. Ha módosítjuk a célokat, az eredeti eszme szem előtt tartásával, sokat segíthet. 

Ne legyünk rugalmatlanok: tartsuk észben, hogy a SMART célállítás csupán egy eszköz. Ha fel szeretnénk újítani a lakásunk, fontos az emlegetett kalapács, de néha csavarokra, tiplikre, ragasztószalagra, kreatív megoldásokra is szükségünk lehet.

Hasznos lehet így egy bizonyos időszakra egy nagyobb téma meghatározása. Mi a kevésbé körülhatárolt, tág cél? Az egészségemmel való foglalkozás? A kapcsolataim ápolása? Önmagam fejlesztése?

Egy ilyen nagyobb témán belül - már nagyon hasznos lehet a több specifikáció, a mérhetőség, az időhöz kötöttség - de próbáljunk szem előtt tartani, hogy a rugalmasság is fontos. A csontoknak is van némi hajlékonysága, mielőtt eltörnek - és ez segít abban, hogy jól tartsanak minket.

Szintén érdemes átgondolni a mozgó változók számát. Míg például egy sportban viszonylag könnyű és hasznos SMART célokat meghatározni (pl. decemberig 100 kg-mal fekvenyomni) - addig például társas kapcsolatok terén kevesebb értelme van. Például, ha pezsgőbb társasági életet szeretnék, nem biztos, hogy előnyünkre lesz olyan célok kitűzése, mint "három új barátot szerezni szeptemberig" vagy "12 társasági eseményen részt venni 2025-ben".

Ezeknél a példáknál, mint láthatjuk, sok a mozgó változó, ami nem rajtunk múlik, vagy fölöslegesen specifikus. Míg kézenfekvő, hogy 100 kg-mal fekvenyomni több, mint 90-el, közel sem ennyire kézenfekvő például, hogy három új ismeretség jobb lenne, mint kettő, vagy csakazértis, a fejlődés nevében 12 eseményen részt venni, amiből hármat már nem is élveztem, mert lemerült a társasági elemem, jobb, mint 9 eseményen jószívvel ott lenni.

Gondolkozzunk el, hogy mi az, amit érdemes specifikálni - és mi az, amit talán célravezetőbb tágabban, ködösebben hagyni és rugalmasabban kezelni. 

Illetve, itt felmerülhet még egy érdekes kérdés: mindig jobb, ha effektívek vagyunk, mindig mérhetően a maximumot kell kisanyargatni magunkból? A SMART célok sajnos növelhetik az egyébként is maximalizmusra és önostorozásra hajlamos emberek teljesítményszorongását.

Érdemes észben tartani, hogy a kevesebb néha több - a rugalmasság pedig minden jól működő rendszernek része és magasabb fokú szabadságot is biztosít. És minél több eszközt ismerünk és tudunk megfelelően használni, annál kevesebb nehézség állít meg minket.

Ha írásom alapján úgy látja, jól tudnánk együtt működni – keressen bizalommal – és támogatom Önt a céljai elérésében.

Csizovszky Ferenc
2025.01.07