A burn-out kezelése, avagy vállalati költségcsökkentés

„Amikor fáj a munka- A burn-out szindróma” címmel 2017. február 4-én megjelent írásban foglalkoztunk a burn-out (kiégés) szindróma tüneteivel, okaival.

Most lássuk, hogy mit tehetünk a kiégés kezelése, megelőzése érdekében.

Egyes becslések szerint az Egyesült Államokban egy átlagos napon körülbelül 1 millió dolgozó hiányzik a munkahelyéről stresszel kapcsolatos megbetegedések miatt, a stressz következtében fellépő csökkent termelékenység, megnövekedett hiányzás, és megbetegedések évente 150 milliárd dollár kárt okoznak a vállalatoknak

De mit tegyen a munkáltató, hogy a munkavállalói ne égjenek ki?

A szakirodalom szerint a kiégés kezelésébe a szakember két ponton tud beavatkozni:

1. a munkakörülmények módosításával (szervezeti szinten) vagy

2. az egyén megváltoztatásával (egyéni szinten) (pl. új megküzdési stratégiák tanításával)

1. Fontos, hogy az alkalmazottaktól ne várjon a vezető hosszú távon átlagon felüli teljesítményt, folyamatos túlórákat, mert a túlhajszolás éppen az ellenkező hatást érheti el, a fáradtság dekoncentrálttá teszi az egyént, azaz csökken a teljesítmény, és kétszer annyi időbe kerülhet elvégezni egy feladatot, mint korábban és nagyobb a hibázás esélye.

Legyen a munka változatosabb, a munkavállaló kapjon rendszeres visszajelzést, érezhesse a kontroll érzését, hogy van lehetősége beleszólni az őt érintő kérdésekbe, változásokba. Fontos a fair bánásmód, és hogy a munkavállaló azt érezze, hogy a munkaközösség tagja, a vállalat/cég része (valahová tartozás szükséglete) és tudja, mi a munkája haszna, miért fontos a cég számára (értelemteliség).

A vezető javíthat a munkakörülményeken, a technikai feltételek fejlesztésével is, mely jelentheti a szükséges munkaeszközök biztosítását, de vonatkozhat a megfelelő hőmérsékletre (télen fűtés, nyáron légkondicionáló), kényelmes bútorokra, konyha, étkező kialakítására. A komfortos, esztétikus környezet hatást gyakorol a benne dolgozókra.

A legtöbb humán foglalkozás esetén a szupervízió is hasznos, a kiégési szindrómát megelőző módszer.

Jótékony hatása van a csapatépítő összejöveteleknek is, előnyös, ha a vezető figyelmet fordít arra, hogy alkalmazottai között együttműködésen alapuló, harmonikus kapcsolat legyen. Jó, ha van orvosi ellátásra lehetőség a munkahelyen vagy a dolgozók kaphatnak juttatásként edzőtermi bérletet.

2. A kiégés prevenciójában és kezelésében az egyéni személyiségfejlesztésnek is fontos szerepe van: az önismeret fejlesztése, a folyamatos önreflexió a teherbírásunkra az egyik fontos alapelem.

A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális célkitűzéseket próbáljuk meg reálisan szemlélni és vegyük figyelembe a saját korlátainkat.

Sok humán foglalkozású úgy gondolja, a személyisége az egyik munkaeszköze, és ha kudarcot vall, hajlamos ezt saját személyisége hiányosságainak tulajdonítani, mely önvádhoz, bűntudathoz vezethet. Célszerű felmérni, mi a szakember kompetenciája, mely tényezők múlnak rajta, mely tényezőkért felel a kliens/beteg/tanítvány/gondozott, és melyekért felelősek a körülmények.

Nagyon fontos, hogy merjünk (szakmai) segítséget kérni, nem biztos, hogy mindent mi magunk tudunk megoldani, de a segítségkérés nem azt jelenti, hogy alkalmatlanok vagyunk a feladataink elvégzésére.

Megelőzhetjük a kiégést megfelelő idő-menedzsmenttel, a munkaidő és a szabadidő éles elkülönítésével, a határidők betartásával, a különböző programok és a napi rutin megtervezésével. Fontos a szünetek beillesztése, melyekben próbáljunk kikapcsolni, nem a munkával foglalkozni, és időt szakítani kellemes, megnyugtató levegőzésre, melyekből akár 10 perc is felemelő lehet.

A munkahelyi nehézségek elviselését segítik a munkahelyen kívüli támogató kapcsolatok, a megfelelően funkcionáló, támogató családi légkör, a konstruktív baráti kapcsolatok, melyek a kikapcsolódást teszik lehetővé.

Érdemes részt venni egy komplex stresszkezelő tréningen. A különböző relaxációs-meditációs technikák elsajátítása és alkalmazása is hatékony kiégés megelőzésében, illetve kezelésében, mely elősegíti a stresszes mindennapokban a pihenést, a „befelé” tekintést, a bensőséges elmélyülést. (Pl.: jóga, autogén tréning, progresszív relaxáció, légzőgyakorlatok.)