- Kétségbeesett erőfeszítés a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére. Az átmenet szeparációs szorongást okoz, emiatt gyakran ragaszkodik az átmeneti tárgyakhoz, ami egyfajta önmegnyugtatás is.
- Instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok mintázata, amelyekre az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemző. Ez gyakorlatilag a kulcstényező, mivel itt jelenik meg leginkább a hasítás, vagyis, egyik nap még nagyon szeret valakit, a következő napon már szélsőségesen negatívan viszonyul hozzá.
- Identitászavar: kifejezetten és tartósan instabil önkép vagy önértékelés. Gyakran megjelenik az önleértékelés, ami mögött az elhúzódó identitáskrízis áll. Ennek következtében nehezen tudnak elköteleződni pl. szakmák, munkahelyek irányába.
- Impulzivitás, legalább két potenciálisan önkárosító vagy önveszélyeztető területen (költekezés, szex, szerhasználat, gondtalan autóvezetés, falás).
- Ismétlődő szuicid viselkedés, gesztusok, fenyegetés, önsértő viselkedés. Az önsértés nem minden esetben azzal a céllal következik be, hogy halálhoz vezessen, időnként arra szolgál, hogy a lelki fájdalmat a testen keresztül láthatóvá tegye. Abban az esetben, ha a személy másfajta pszichiátriai elváltozással is küzd, akkor az öngyilkosság gyakorisága szignifikánsan magasabb lesz.
- Affektív instabilitás a jelentős hangulati reaktivitás következtében (pl.: intenzív epizodikus diszfória, irritábilitás vagy szorongás, mely rendszerint néhány órán át tart és csak ritkán áll fenn néhány napnál tovább). Az alaphangulat már krónikusan rosszkedvű. Gyakran jelenik meg a nagyon erőteljes düh érzete, és az intenzív szorongás.
- Krónikus üresség érzete. Magányosnak érzi magát, nem tud részt venni a társasági élményekben. Időnként az üresség érzete ellen impulzívan viselkedik, vagy szerhasználat felé fordul.
- Inadekvát intenzív harag, vagy a harag kontrollálásának nehézsége (pl.: gyakori dühkitörések, állandó harag, ismétlődő verekedés). Fokozott agresszió, és a kontroláltalan indulatok gyakran kitörnek, ami a könnyen megrémiszti a körülötte lévőket.
- Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek. Ennek során megjelenhetnek pszichotikus tünetek pl. zavart gondolkodás, kvázi pszichotikus téveszmék és kvázi hallucinációk. Valódi téveszmék és hallucinációk ritkán fordulnak elő.
Forrás: Kuritárné Szabó Ildikó (2016): Bordeline személyiségzavar. Tünettan, etiológia, terápia.
Hollósy-Vadász Gábor
A blogbejegyzést Dr. Hollósy-Vadász Gábor (Coaching szakpszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!
Komment írása