Legutóbbi bejegyzésünkben az egészséges felnőtt módot tekintettük át, ma pedig megismerkedhetünk a maladaptív szülői módokkal.
A maladaptív szülői módok olyan belsővé vált negatív gondolatok, amelyek a múltunkból származó szülői figurákra, tekintélyszemélyekre (pl. korábbi edzőnk vagy tanárunk) emlékeztetnek. Ezek a módok lehetnek büntető, bűntudatkeltő, követelőző, kritikus és megszégyenítő jellegűek, de akár szorongáskeltőek is, és jelentősen befolyásolják azt, ahogyan önmagunkkal és másokkal bánunk.
Ezek közül talán a legtöbbször a büntető(-kritikus) szülői móddal szembesülhetünk. Abból vehetjük észre, hogy ez a módunk aktív, ha a mindennapok során elkezdjük saját magunkat intenzíven büntetni, kritizálni és hibáztatni. Azok a szavak, amelyeket ilyenkor belülről hallhatunk, hatalmas terhet rónak ránk, fájdalmat és szégyent generálva a belső gyermeki részünkben. Ennek hatására az önértékelésünk is folyamatosan romlik.
Egy másik gyakran előforduló viszonyulást képvisel a túlkövetelő szülői mód. Ez a részünk azt az üzenetet közvetíti felénk, hogy mindenben legyünk tökéletesek és minden téren teljesítsünk magas szinten, máskülönben nem vagyunk elég jók, elég szerethetőek. Ez a mód tehát a teljesítményről, a megfelelésről, a hatékonyságról szól, és a belsővé tett, vagyis az internalizált elvárásokra és szigorú szabályokra utal az életünkben, és folyamatosan nagy nyomást helyez a belső gyermekünkre. Akkor vehetjük észre, hogy ez a módunk aktív, amikor a gondolatainkban gyakran jelennek meg a “kell”, “kellene” szavak.
Amikor a félelemkeltő szülői mód aktiválódik, akkor úgy gondoljuk, hogy bármikor baj történhet, legyen szó rólunk, szeretteinkről vagy éppen a világ dolgairól. Ez a mód azt üzeni nekünk, hogy készüljünk fel mindig a legrosszabb kimenetelre, hogy minden lehetséges veszélyforrást átlássunk - ezzel viszont erős fenyegetettségérzést okoz a belső gyermei részünkben, olyan helyzetekben is, amik valójában nem feltétlenül veszélyesek. Amikor aktív, akkor azt vehetjük magunkon észre, hogy szorongani kezdünk, görcsbe szorul a gyomrunk, szaporábban vesszük a levegőt, növekszik a félelemérzetünk, és egy olyan negatív gondolati spirálba kerülünk, amit nagyon nehéz megszakítani.
A fent felsorolt maladaptív szülői módok tekinthetők talán a leggyakoribbnak, azonban még számos más olyan szülői viszonyulás is felsorolható, amelyek gyermekkorunkban leképeződtek bennünk, és amelyek miatt a jelenben is nehézségekkel nézünk szembe. Ilyen például az, ha nem adtak nekünk kellő útmutatást ahhoz, hogy meg tudjunk oldani nehéz helyzeteket, vagy túlságosan is védelmezni akartak minket. Ezek miatt elképzelhető, hogy nem tudott kellő mértékben fejlődni az önállóságunk, és a jelenben egyáltalán nem bízunk magunkban és a saját döntéseinkben. Ha nem hangolódtak ránk érzelmileg, akkor azt gondolhatjuk a jelenben, hogy minket nem lehet megérteni, az érzéseink nem is fontosak, ezeket inkább el kell fojtanunk. Ha pedig kiszámíthatatlan volt a környezet, amiben felnövekedtünk, esetleg olyan érzelmileg megterhelő esemény történt velünk, amikor nem tudtuk, hogy mit tehetnénk, akkor a jelenben azt érezhetjük, hogy az irányítás nincs nálunk: bármikor rosszra fordulhatnak körülöttünk a dolgok, és ebbe nekünk semmilyen beleszólásunk nincs.
A sématerápiás munka során az egyik első lépés az, hogy megpróbáljuk felismerni és megérteni, hogy gyermekkorunkban hogyan képeződtek le bennünk a szüleink, tanáraink vagy akár kortársaink viszonyulásai, és ezek a leképeződések hogyan kapcsolódnak a jelenbeli problémáinkhoz. Ezt követően meghatározzuk, hogy a gyermekkorunkban mely szükségleteink nem elégültek ki, és az egészséges felnőtt részünket megtanítjuk arra, hogy a jelenben hogyan elégíthetné ki ezeket egészséges formában, miközben a maladaptív szülői hangokat elcsitítja. Így törhetjük meg azoknak a visszatérő problémáinknak a sorozatát, amelyek akár évek óta megnehezítik az életünket.
De vajon hogyan védtük meg magunkat gyerekként a fájdalmas érzésektől, amikor az egészséges felnőtt részünk még nem volt kiforrott? És ez hogyan bonyolítja tovább a jelenben az életünket? A következő bejegyzéseinkből kiderül.
—--------------------
Amennyiben bővebben érdekli ez a téma, kövesse figyelemmel a későbbiekben megjelenő bejegyzéseinket is. Ha Ön is szeretne ilyen szemléletben dolgozni önmagán, keressen fel minket bátran!
A bejegyzést Makovics Gábor és Tóth-Czopyk Zsombor pszichológusok készítették.
—----------------------------
Ajánlott olvasnivalók:
Edwards, DJA (2022). Using Schema Modes for Case Conceptualization in Schema Therapy: An Applied Clinical Approach. Front. Psychol. 12:763670. doi: 10.3389/fpsyg.2021.763670
Vágyi Petra (2021). Sémáink fogságában. Kulcslyuk Kiadó.
Komment írása