Álmokat kergetve

„Van egy álmom...”

Mindannyian ismerjük a híres beszédben elhangzottakat. Szinte mindenkinek van valami beteljesületlen álma, és mégis oly' keveseknek sikerül megvalósítania azokat.

Tapasztalatom szerint, a két leggyakoribb oka ennek, hogy szélsőségesen állunk ehhez (is).

Az egyik, hogy csak erre fókuszálunk, minden mást a háttérbe szorítva. Ez nyilván idővel sok veszteséggel és kihagyott élménnyel jár, ami előbb-utóbb már túl nagy ár lesz.

A másik a tipikus hiba a túlbiztosítás. „Majd ha lesz kocsim, házam, tartalékom, akkor kergetem az álmaim”. Természetesen szinte sosem állnak össze olyan szerencsésen a csillagok, hogy ez sikerüljön is.

Az álmok megvalósításához kockáztatni kell. Nincs recept vagy egzakt szám arra nézve, hogy mennyire. Ezt mindenki a vérmérséklete szerint döntse el lehetőleg úgy, hogy a nyereség nagyobb legyen, mint az esetlegesen fizetendő ár.

Ha valaki elkezd küzdeni az álmaiért, a környezete sem hagyja természetesen szó nélkül. Az irigység vagy az őszinte támogatás és csodálat épp úgy megjelenhet. Valamilyen erős reakcióra azonban mindenképpen számíthatunk, hiszen valami olyat teszünk, ami szembe megy a hétköznapi viselkedéssel.

De mik is az álmok? Nyilván a történelem folyamán ezek is változtak. Általában a megingathatatlan biztonságról szóltak (jövedelem, béke stb.). Ma azonban már ennél absztraktabb vágyaink vannak, hiszen egy alap, becsületes, mértékletes életszínvonal megteremtése, ha valaki szorgalmas, nem emberfeletti teljesítmény.

A mai álmok már inkább olyanokról szólnak, mint önmegvalósítás, felfedezés/megismerés, nyomot hagyni a világban vagy épp a szabadság/függetlenség.

Mennél mélyebb önismerettel rendelkezik valaki, annál inkább elvont dolgokra vágyik. Az egyszerű lelkek megragadnak a pénz vagy a hatalom kergetésénél, hiszen valamivel kompenzálni kell a korai sérüléseket, vagy a testi hiányosságokat.

Így mielőtt valaki bárminek a hajszolásába kezd, én leginkább önismeretre buzdítanám, hogy tudja, az álmok beteljesülésével, vajon mit akar elérni.

A kezdeti gondolatot tehát így fejezném be: „Van egy álmom, ismerni magam annyira, hogy legyen egy álmom.”