5 tévhit a kognitív viselkedésterápiáról

A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy-CBT) egy pszichoterápiás módszer, ami azon alapszik, hogy gondolataink, érzéseink és viselkedésünk mind összefüggésben állnak egymással és hatással vannak egymásra. Más pszichoterápiás módszerekhez hasonlóan A CBT-ről is számos tévhit él.

A CBT elmélete szerint a biológiai, pszichológiai, társadalmi és interperszonális folyamatok együttesen alakítják ki a pszichés zavarokat. Valóban igaz, hogy a mentális zavarok „biológiai” okait a CBT önmagában nem képes gyógyítani (habár közvetett módon a CBT biológiai folyamatokra is hatást gyakorolhat). Azonban a gondolkodási folyamatok korrekciójával, az érzelemszabályozásra való pozitív hatással, valamint a kapcsolati problémák megoldásával, a CBT valójában az adott problémát kiváltó okokkal is foglalkozik.

A tévhit mögött az állhat, hogy más terápiákhoz képest a CBT tudományosabb alapú, így léteznek különböző terápiás protokollok, amelyek segítségével a kutatásokban részvevő összes terapeuta ugyanazokat a technikákat alkalmazza, ezáltal pedig könnyebben mérhető a terápia sikeressége. Azonban még akkor is, ha a terapeuta protokollt követ, számtalan lehetőség nyílik a kreativitásra. Sőt, az adott kliens hozott problémáinak, élettörténetének, egyéni szükségleteinek mélyreható ismerete a CBT-ben is elengedhetetlen. Emellett ne felejtsük el azt sem, hogy az egyes technikák mellett a kliens és a terapeuta közötti megfelelő terápiás kapcsolat kialakítása a CBT-ben is fontos.

3. A CBT csak enyhe zavarok esetén működik, és csak akkor, ha a kliens motivált. 

Valójában a CBT számos probléma esetén hatékony. Még a legsúlyosabb mentális zavarokban, például pszichózisban, személyiségzavarban, evészavarban és függőségben szenvedő emberek is sokat profitálhatnak belőle. A CBT eszköztárában számos módszer megtalálható, ami a különböző mentális problémák esetében alkalmazható. Nincs arra bizonyíték, súlyos problémák esetében ne lehetne CBT-t használni. Ellenkező esetben azt látnánk, a CBT-vel kezelt emberek tünetei gyorsabban visszatérnek. A kutatások viszont azt mutatják, a CBT eredményei még 12 hónap után is fennmaradnak. Ha pedig a kliens nem motivált, motivációs interjú technikákkal is kiegészíthető a módszer.

Az, hogy mind a kutatások, mind a klinikai tapasztalat azt mutatja, a CBT hatékony, annyit jelent, a CBT-vel kezelt személyek 50-75%-a tekinthető gyógyultnak a terápia befejeztével. A „sikerességi ráta” azonban mentális zavaronként eltérő. A CBT nem minden probléma esetén, és nem mindenkinél működik, tehát a módszer fejlesztése, kutatása továbbra is szükséges.

A CBT gyakorlatok arra törekszenek, a kliens reálisabban lássa a problémáit, nem feltétlenül pozitívabban. A kliens és a terapeuta közösen megvizsgálja, a kliens gondolatai valóban igazak-e, vagy esetleg ugyanazt a helyzetet lehet-e más, reálisabb szemszögből nézni. A legtöbb ember automatikusan igaznak gondolja gondolatait, nem gondolja át őket még egyszer. Általában negatív gondolatainkban van némi igazság, de sokszor túlzóak és nem vesznek figyelembe más nézőpontokat. A CBT nem hibáztatja a klienst negatív gondolataiért, hiszen a gondolkodási hibák, torzítások olyan körülményekből adódhatnak amiért nem vagyunk felelősek. Ilyenek például a gyerekkorból eredő negatív tapasztalatok, a traumatikus élmények, vagy egy komoly betegséggel való szembesülés.

Források: 

Beck, J. S., & Beck, A. T. (1995). Cognitive therapy: Basics and beyond (No. Sirsi) i9780898628470). New York: Guilford press.

Hofmann, S. G., Asnaani, A., Vonk, I. J., Sawyer, A. T., & Fang, A. (2012). The efficacy of cognitive behavioral therapy: A review of meta-analyses. Cognitive Therapy and Research, 36(5), 427-440.

Paquette, V., Lévesque, J., Mensour, B., Leroux, J. M., Beaudoin, G., Bourgouin, P., & Beauregard, M. (2003). “Change the mind and you change the brain”: effects of cognitive-behavioral therapy on the neural correlates of spider phobia. Neuroimage, 18(2), 401-409.

Westra, H. A., & Dozois, D. J. (2006). Preparing clients for cognitive behavioral therapy: A randomized pilot study of motivational interviewing for anxiety. Cognitive Therapy and Research, 30(4), 481-498.