Trollkodás és pszichológia

Gyakorlatilag a trollkodás egyidős az internettel, amióta lehet az interneten kommentálni, azóta lehet troll hozzászólásokat is írni. Mára szinte a mindennapi életünk részévé vált, hogy az online térben különböző tartalmak alatt troll kommenteket olvasunk.

Pszichológiai szempontból a trollkodást két csoportba lehet sorolni:

1. A trollkodás maga a tünet, amit különböző okok idézhetnek elő. Ezen okok száma végtelen, talán legtipikusabb jelenség, hogy valaki belső elégedetlenségét, idegességét egy hamis profil mögé rejtve vezeti le, vagyis a névtelenséget felhasználva ír olykor sértő kommenteket, vagy a saját vélt igazát hirdeti.
2. Az egyén direkt agressziót alkalmaz valakivel szemben, vagyis nem általában kezd el kommentálni, hanem csak és kizárólag egy személy posztjai alá kommentál sértő vagy megalázó módon. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy az egyénnek egy direkt problémája van azzal, akinek a profilájára troll megjegyzéseket ír.

A legtöbb esetben a troll kommenteket író személyek nyilvánosan és azonosítható módon már véleményület nem vállalják fel, csak is anonim módon. Ez nem egy új jelenség az internetet megelőző korban is létezett, csak az emberiség megalkotta ennek egy egészen egyedi platformját. Ehhez kapcsolódóan a modern korban a trollkodás, időnként még menőnek is tűnhet, vagy jókat nevetünk ezeken. Ezzel viszont indirekt módon még validáljuk is a sértő trollkodást, hiszen a megsértett félnek nincsen meg az a lehetősége, hogy szemtől szemben kikérje magának a történteket, vagy védekező lépésként fizikailag el tudjon távolodni a helyzettől.

A trollkodás hatása függ attól is, hogy mennyire éljük életünket online, hiszen ha az internetre eszközként tekintünk, akkor sokkal könnyebb leválnunk róla, mint amikor ott éljük meg a társas kapcsolatainkat és a valódi, fizikai életben szociálisan izolálódunk. Azok a személyek, akik életük kis részét töltik online (pl. X generáció egyes tagjai) számukra sokkal kisebb emocionális hatással bír a trollkodás, mint azok számára, akiknek virtuális profiljuk egyet jelent a valódi életükkel (pl. Z generáció egyes tagjai).

Nem mindegy, hogy trollkodást hogyan értelmezzük, egy zárt közösség belső poénjaként, vagy egy sértő megjegyzésként. Ezért se mindegy, hogy a trollkodás egy belső körben történik-e vagy egy nyilvánosan olvasható poszt kommentjei között. Ha egy belső körben, akkor lehet, hogy az még a csoport normái szerint egy jó poénnak tűnik, miközben, ha ez nyilvános keretek között zajlik, akkor más személyek számára sértőnek hathat.

A trollkodással szemben nincsen egytelen egy jó megoldás, mindenkinek más a személyisége, minden egyes helyzet különbözik. Az első kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán foglalkozni ezzel, illetve érdekel-e minket, hogy több száz kommentelő közül van-e olyan személy, akinek nem tetszik posztunk. Érdemes egy egészséges lelki távolságot tartanunk sajátmagunk és a kommentek között, kerüljük el az érzelmi bevonódást.

Hollósy-Vadász Gábor