Tönkretehetnek-e csípős megjegyzések egy párkapcsolatot?

Mennyire érdemes finoman bánni a partnerünkkel egy párkapcsolatban? Természetesen rengeteg tényező fontos szerepet játszik ebben (ízlések, nyelvhasználati szokások, megegyezések, stb.), ezért rövid és teljes választ adni lehetetlen, de adható egy komoly ellenérv a negatív gesztusokkal szemben, ideértve a megjegyzéseket, fintorokat, csipkelődést is.

Tegyük fel, hogy az agresszív gesztusok 1-től 10-ig osztályozva sorrendbe állíthatók. Tartozzanak az 1-es kategóriába a legenyhébbek, például egy szarkasztikus “látom, szép rendet hagytál” vagy “kösz, hogy levetted a sáros cipődet”. Ez után következnek barátságtalanság szerint növekvő sorrendben a többiek, az “ezerszer megkértelek már, hogy ...” -on és a szülői stílusú “látom, kivételesen sikerült megcsinálnod, amire kértelek”-en keresztül az “olyan vagy, mint az anyád”-ig. Helyezzük el ebben a listában a nem szóbeli gesztusokat is: szemforgatástól a duzzogáson és megsértődésen át a tettlegességig. Egy ilyen sorrendiség természetesen egyénenként különbözhet, sőt, – ez lényeg – gyakorlatilag mindig különbözik.

Vegyük hozzá ehhez, hogy a mi kultúránkban minden párkapcsolat szabályrendszeréhez hozzátartozik, hogy amit szabad az egyik félnek, azt a másiknak is. Mindezekből már következik is az eszkaláció veszélye, ha bármilyen - akármennyire kicsi erejű - harapás megengedett. Tegyük fel ugyanis, hogy szabad 1-es fokozatút harapni. Ezek között előbb-utóbb elő fog fordulni olyan, amit a másik fél (legalább) kettesnek ítél. Ekkor természetes módon fogja azt gondolni, hogy “aha, szóval ilyesmiket még szabad egymásnak mondanunk”, és alkalomadtán - sértettségében, bosszúságában, megbántottságában – ezek közül választ, de a saját listájából, és immár a “kettesek” közül. Amik között persze lesznek olyanok is, amiket az előző fél, miután a fejéhez vágják, durvábbnak (legalább hármasnak) él meg, és így tovább.

Természetesen mindebből nem következik, hogy ha már egy pici párkapcsolati agresszió megengedett, akkor előbb-utóbb pofonok fognak csattanni, mivel rengeteg más tényező is számít. Például a tolerancia, a megbeszélés képessége, humorérzék. Ugyanakkor a fenti eszkaláció azzal is kivédhető, ha mindig szigorúan gyengébb ütést indítunk, mint amit kaptunk (lehetőleg mindenki).