Szabadidő szorongás

Bármennyire is ellentmondásosnak tűnik ez a jelenség, egyre több ember életét keseríti meg, hogy a megérdemelt pihenés helyett képtelenek kikapcsolódni, valóban feltöltődni. Leginkább azoknak eshet nehezére szabadidőbe kapcsolni, akiknek rengeteg munkájuk van. Fel, és túl vannak pörögve. A nagy tempó mellett hajlamosak lehetünk lelki életünkre kevés figyelmet fordítani, gyakran pont a problémákra gyógyír a sok tennivaló. „Naphosszat hasznosnak lenni” sok ember mottója ez. Nagy ára lehet ennek az életformának. Eltávolodhatunk saját magunktól, munka, tennivaló nélkül a csöndben ránk szakadhatnak azok a gondolatok, szorongások, melyekkel addig nem foglalkoztunk. Mit tehetünk ilyenkor?

Vegyük komolyan érzéseinket, ne meneküljünk el, hiszen később számos komolyabb lelki probléma, esetleg fizikai betegség formájában is figyelmeztethet minket testünk/lelkünk, hogy nem fordítunk kellő figyelmet rá. Általában 1-2 nap elég ahhoz, hogy megérkezzünk magunkhoz, hogy auránk utolérjen minket. Akiknek nehéz átkapcsolni, azoknak számára jó lehet, ha az első pár napon valamilyen aktív kikapcsolódási formát választanak maguknak, mintegy átzsilipelve magukat egy másfajta működésmódba. Ha van rá mód, beszéljünk valakinek magunkról, gondolatainkról, esetleg írjuk le. A lényeg, hogy keressünk valamilyen csatornát, amin keresztül kiadhatjuk magunkból szorongásunkat. A problémák megfogalmazása, leírása segít abban, hogy megértsük, letisztázzuk mi is zajlik bennünk.

Próbáljunk meg óra nélkül élni, befelé, a biológiai óránkra figyelve. Nem kell felkelni, nem kell lefeküdni időben, adjuk meg a testünknek is, ami jól esik neki.

Ne akarjunk tökéletes szabadságot, engedjük el azt a sok képet, amit előre kitaláltunk, hogy majd mennyi hasznos szabadidős programot fogunk csinálni. Lehet, hogy kedden pont nem lesz ahhoz kedvünk, amit elterveztünk.

 A szorongások, nehéz gondolatok, amik ilyenkor hatalmukba keríthetik az embert jelek. Jelek arra, hogy a hétköznapokban biorobotként, lelkét elhallgattatva teszi a dolgát. Az élet nem csak a hasznosságról szól. Valójában életünkben mi is a valódi haszon?