A pszichoterápia és a baráti beszélgetés hasonlóságai és különbségei

Mikor elég egy baráti beszélgetés, esetleg baráti beszélgetések sorozata, és mikor szükséges pszichoterápia? A választás többek között a lelki probléma súlyosságától, időbeli kiterjedtségétől és a szenvedő fél motivációjától függ. Ha a problémát valaki nem érzi súlyosnak, és csak egy hirtelen felmerült nehézségnek tűnik, elég lehet róla beszélgetni a barátokkal. Ha azonban súlyosnak érzi, és már régóta szenved tőle, akkor tanácsos pszichológushoz, pszichoterapeutához fordulni. A pszichoterápiához szükség van a leendő páciens részéről kitartásra és az önfeltárásra való hajlandóságra is.

A döntés megkönnyítése érdekében az alábbiakban vázlatosan bemutatom, hogy miben hasonlít, és milyen jelentős pontokon tér el egymástól a pszichoterápia és a baráti beszélgetés.

Hasonlóságok:

• megértő, empatikus légkör
• egyenrangú kapcsolat
• a segítséget kérő fél elmondhatja a problémáját
• megoldást vár, vagy a megoldásban való segítséget
• érzelmi odafordulást élhet meg a segítő részéről
• a másik fél figyelmesen meghallgatja őt
• a segítséget kérő visszajelzést kap a problémájával kapcsolatban
• a felek az adott témakörben információkat osztanak meg egymással, kifejtik nézetüket
• a segítő támogató, bátorító mondatokat mond

Különbségek:

A probléma beazonosítása

Pszichoterápia: diagnózis felállítása az első interjú alapján, szükség esetén pszichodiagnosztikai eszközökkel (tesztek) kiegészítve

Baráti beszélgetés: nem feltétlenül pontos

Cél

Pszichoterápia: a pszichés zavar kezelése lélektani eszközökkel, a pácienssel kötött (szóbeli) terápiás szerződés alapján

Baráti beszélgetés: ventillálás, sorsközösség keresése, azonnali megkönnyebbülés elérése

Rendszeresség

Pszichoterápia: Van, a terápiás szerződés alapján

Baráti beszélgetés: esetleges

Nyugodt környezet

Pszichoterápia: Biztosított: tudományosan és tapasztalatilag kialakult feltételek, ahol a nyugalom alapkövetelmény

Baráti beszélgetés: lehetnek zavaró tényezők: pl. zajos hely, telefoncsörgés, telefonálás a beszélgetés közben mással

Kölcsönösség

Pszichoterápia: Nincs: a figyelem fókuszában a páciens áll a problémájával, a terapeuta nem beszél a saját gondjairól

Baráti beszélgetés: Van: a segítő fél is beszél a saját gondjairól, személyes élményeiről és tapasztalatairól

Reakció

Pszichoterápia: A terapeuta szakmai keretek között irányítja a beszélgetést annak érdekében, hogy a páciens jobban megértse saját problémáját, és ki tudja dolgozni a számára optimális megoldáshoz vezető utat.

Baráti beszélgetés: konkrét tanácsok, a praktikus megoldás keresése

A segítő beállítódása

Pszichoterápia: elfogulatlan, előítélet-mentes, nem ítélkező

Baráti beszélgetés: elfogult, esetleg előítéletes

Szubjektív vélemény kifejezése

Pszichoterápia: Nincs: a terapeuta semleges álláspontot képvisel, nem nyilvánít szubjektív véleményt

Baráti beszélgetés: Van

A beszélgetés jellege

Pszichoterápia: a közösen választott módszer(ek) szerint irányított

Baráti beszélgetés: kötetlen

Együtt sírás

Pszichoterápia: Nincs: érzelmileg stabil, empatikus magatartás a terapeuta részéről

Baráti beszélgetés: lehetséges

A segítő végzettsége

Pszichoterápia: speciális képzettséghez kötött: pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, pszichiáter, pszichológus

Baráti beszélgetés: laikus is lehet

Hivatkozások:

Füredi J., Németh A. (Szerk.) (2015) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest