A pszichoszociális stresszorok butító hatása

A nagyobb élethelyzeti válságok, a válás, a megözvegyülés vagy a munkahely elvesztése is növelheti az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát - derül ki a Göteborgi Egyetem British Medical Journal Open című tudományos szaklapban megjelent tanulmányában.

38 év kutatás

Az 1968 és 2005 között 800 svéd nővel végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy az embert felnőtt élete derekán érő, tartós stresszt okozó események 21 százalékkal növelik az Alzheimer-kór, és 15 százalékkal bármilyen elbutulás, vagyis demencia kialakulását. Ha kiszűrték olyan tényezők hatásait, mint a dohányzás, az alkohol vagy a családban előfordult mentális betegségek, az eredmények akkor is érvényesek maradtak.

A kutatás eredményei

A kutatás elején megkérdezték a hölgyeket, hogy átélték-e valamelyiket abból a 18 élethelyzetből, amelyek tartós stresszt okoznak: pl. házastársuk vagy közeli rokonuk mentális betegsége, alkoholizmusa, saját vagy férjük munkanélkülisége. Ezután pszichiátriai vizsgálatokból származó orvosi dokumentáció és egyéb információk alapján megállapították, hogy alakult-e ki demencia a résztvevőknél.
A résztvevők körülbelül negyede válaszolt úgy, hogy egyetlen lelki trauma érte, 23 százalékuk két stresszt okozó eseményt élt át, 30 százalékuk hármat, 16 százalékuk négyet. A stressz leggyakoribb oka egy közvetlen családtag mentális betegsége volt. A vizsgálat idején a résztvevők körülbelül 20 százalékánál, 153 nőnél alakult ki demencia, közülük 104 lett Alzheimer-kóros.

Mi áll a butító hatás hátterében?

A lelki stressz a kutatók szerint összefügg az agyi gyulladáskeltő tényezők fokozott termelődésével és a szívbetegségek kialakulásának nagyobb gyakoriságával, amelyek szintén a demencia kockázati tényezői lehetnek.
A kutatás azonban csak nőket vizsgált, ezért ezeket az eredményeket nem általánosíthatjuk a férfiakra, illetve mivel csak svédek vettek rész a vizsgálatban.

De mi jelenti a nagyobb stresszt?

    Régóta foglalkoznak a szakemberek a stressz és hatásainak kutatásával. Még 1967-ben két pszichiáter Thomas Holmes és Richard Rahe elhatározták, hogy megvizsgálják, hogy a stressz összefügg-e a betegségekkel. Több mint 5000 orvosi ellátásban részesülő személyt kérdeztek meg, hogy az elmúlt két évben a felsoroltak közül hány életeseményben volt részük. Azután súlyozták az életeseményeket: minél magasabb pontszámot kapott egy adott életesemény a 0-100-ig terjedő skálán, annál valószínűbben vezetett betegséghez, illetve, ha több életesemény történt, ezek hatása összeadódott.
 Részlet a Holmes-Rahe skálából:
ÉLETESEMÉNY                 STRESSZ-ÉRTÉK     
Házastárs halála                   100    
Válás                             73    
Különélés                        65    
Börtön                            63    
Közeli családtag halála        63    
Baleset vagy betegség        53    
Házasságkötés                        50
.
.
.
Költözés                        20
Üdülés                          13
Karácsony                         12

Sági Andrea pszichológus, stressztréner