Ősz

A legutóbbi cikkemben arról írtam, hogy miért remek időszak a szeptember az újrakezdésre, az életünk útjának egyengetésére, és a céljaink ismételt kitűzésére. Szeptemberben az ősz beköszöntével a természet a hibernálásra készül fel, és ilyenkor nekünk embereknek is jobban esik, ha egy kicsit lelassulunk, és befelé fordulunk. Ez elsőre talán ellentétesnek tűnhet a célkitűzés hangulatával, energiájával, de szerintem pont ez benne a jó.

Amikor a céljaink eléréséről van szó, és az olyan élet kialakításáról, amit élni szeretnénk, akkor mindig a produktivitás, az energia, a nagy erőfeszítés van hangsúlyozva - pedig ahhoz, hogy nagy dolgokat tudjunk véghez vinni, pihenni is szükséges, és a pihenés, a nyugalom, és a befelé fordulás nagyon sokat tesz hozzá ahhoz, hogy amikor az energikus szakaszában vagyunk az életnek, akkor olyan irányba menjünk, ami hosszú távon hozzátesz az életünkhöz, és nem tévútra visz minket.

Ha idén szeptemberben nagy célokkal érkeztél az életbe, vagy nagyon le vagy maradva a legutóbbi január kitűzött céljaival, vagy csak megtetszik, amit itt olvasol - javaslom, hogy kezdd azzal, hogy egy hetet, vagy akár kettőt is, akár egy egész hónapot, kijelölsz a pihenés, a rákészülés idejének. Tölts el egy-két percet, vagy órát azzal, hogy semmit sem csinálsz. Menj el sétálni. Hallgasd az esőt egy meleg itallal a kezedben. Figyelj magadra, a testi érzeteidre, a gondolataidra, ahogyan jönnek mennek a fejedben. Ha véletlenül betéved egy gondolat a projekteddel, kitűzött céloddal kapcsolatban, jegyzed fel, tedd el későbbre, és élvezd, hogy nagyon ráérsz még ezzel a feladattal foglalkozni - hiszen most a pihenés, a feltöltődés ideje van, és ha esetleg megálmodod is, mit fogsz tenni, most még nem kell megtenned.

Itt szeretném hangsúlyozni, hogy ha véletlenül megszállna a kreatív energia pihenés közben, akkor engedj neki utat - mert itt pont az a lényeg, hogy semmi sem kötelező! - és kövesd ezt a kreatív energiát addig, ameddig úgy érzed, hogy hajt előre. Hogy ez kicsit megfoghatóbb legyen, mondok egy példát: ha a célod az volt, hogy rendberakd a konyhádat, és újrarendszerezd benne az eszközeidet, és a pihenés közben hirtelen meg is fogalmazódik benned az ötlet, hogy hogyan kellene elhelyezni a fakanalakat, és gyorsan meg is csinálod, az tök szuper dolog, és nem is gondolom, hogy ez megzavarná a pihenésedet - hiszen ezután teljes lelki nyugalommal visszatérhetsz a pihentető tevékenységedhez, és nem fog motoszkálni benned a gondolat a fakanalakról. A lényeg az, hogy amit csinálsz és ahogyan töltöd ezt az időt, az jól essen, és lehetőleg fel tudj benne töltődni. Ha a csend nem esik jól, hallgass halkan zenét. Ha az üldögélés kellemetlen, pihenj sétálva. Ha a gondolataid száguldanak, vegyél elő egy videójátékot, ami kikapcsol (olyasmikre gondolok, amikbe érzelmileg nem kell bevonódni), és töltsd azzal az idődet.

Ha a pihenéssel “megvagy”, jöhet a tervezés: kigondolni, hogy mit kell tenned pontosan, hogyan, és mikor fogod ezeket megtenni, hogy a célod végül megvalósuljon. Például ha a képzeletbeli konyhád rendszerezésére szükséged van új fiókelosztókra, akkor tervezd meg, hogy mikor fogod őket megvenni, és mikor fogod őket “installálni” is, vagyis mikor kerülnek be a fiókba. Ha hajlamos vagy túltervezni a feladataidat, és aztán alulteljesíteni az elképzelthez képest, javaslom, hogy kezdd egy olyan céllal, ami nevetségesen könnyű, és a kisujjadból kirázod - és valamelyik napra tűzd ki ezt és csak ezt a célt. Próbálj meg úgy tervezni, hogy mindenre bőséges időd legyen, és ami ennél is fontosabb, tervezz időt a pihenésre is! Ha például napokban gondolkodsz, jelölj ki egy napot a héten, ami a pihenésé, és amelyik napra nem lehet feladatokat tenni. Ha mondjuk egy héten egy lépés fér bele a célod felé, akkor minden negyedik-ötödik hét legyen pihenős hét, amikor úgy haladsz a célod felé, hogy nem mész sehová (képletesen vagy szó szerint ?).

A harmadik komponens az ünneplés. Azt gondolom, ez is olyasmi, amiből krónikusan kevés van a társadalmunkban, és amiből sokkal több kellene, néha akár ok nélkül is. Valóban minden nap amit élünk, egy külön kis csoda magában, és önmagában az a tény, hogy megszülettünk, és megéltük a felnőttkort, egészen elképesztő, hiába vagyunk rengetegen ezen a bolygón. Ha pedig ez igaz, akkor az okunk az ünneplésre tetszőlegesen bármelyik pillanatban fennáll, és bármikor megállhatunk örülni kicsit, hogy megállhattunk örülni. Ezzel a lelkülettel szeretném, ha megünnepelnéd azt, amikor valami sikerül, még akkor is, amikor mondjuk a kitűzött feladatok közül egy sem sikerült, de egy kicsit kipihentebb vagy, kedvesebben beszélsz önmagadhoz, vagy bármi más apróság egy icike picikét jobb lett az életedben. Tekintetbe véve azt, ahogyan talán legtöbben szocializálódtunk, hogy először a teljesítménynek kell meglennie, és utána a pihenésnek, javasolnám, hogy időben ez a kijelölt pihenési időket előzze meg, de igazából oda teszed, ahová szeretnéd, a lényeg, hogy legyen.

A formula tehát:

1. Rápihenés
2. Tervezés
3. Megvalósítás
4. Ünneplés

És itt gyakorlatilag újraindulhat a ciklus, minden célod, vagy részcélod után. Lehet, hogy nagyon lassúnak tűnik ez a módszer, de szerintem meg fogsz lepődni, hogy mennyi mindenre vissza tudsz majd tekinteni januárban, ha ezekkel a ciklusokkal állsz neki a céljaid megvalósításának ahelyett, hogy a pihenés mindig a jutalom lenne, amit a legtöbb esetben végül talán el sem érsz.

Ha nagy céljaid vannak, és örülnél valakinek, aki fogja a kezedet, amíg megvalósítod őket, nagy szeretettel várlak egyéni tanácsadásra!