Nem megy egyedül? Ko-regulációra fel!

— Te szoktál takarítani, vagy csak akkor, ha vendégek jönnek? — kérdezték a barátaim huncut mosollyal, amikor beléptek hozzám a lakásba.

Bevallottam: nálam a vendégek az első számú motiváció a takarításhoz! Ők meg bevallották, hogy ők kizárólag akkor takarítanak, ha érkezik hozzájuk valaki. (Imádnivalóak, nem?)

Mit van mit tenni? Mi emberek, te is, én is, társas lények vagyunk! Szükségünk van egymásra, hogy kezeljük az érzelmeinket, fenntartsuk a motivációnkat, jobban megismerjük önmagunkat, stb.

Egy Norman Triplett nevű pszichológus végzett egy híres kísérletet. Gyerekeknek adta azt a feladatot, hogy tekerjenek fel egy csomó damilt egy horgászorsóra, amilyen gyorsan csak tudnak. Két verzióban figyelte meg az eredményeket: mi történik akkor, ha a gyerekek egyedül, és mi, ha egymás társaságában végzik a feladatot? 

Kitalálod az eredményt? A gyerekek gyorsabban dolgoztak, vagyis több damilt tekertek fel adott idő alatt úgy, hogy a társaik is jelen voltak. Pedig nem volt köztük verseny, sőt, interakció sem. Csupán egy helyiségben, egymás mellett tekertek, tekertek, csöndesen. 

Ebből a kísérletből ered a társas facilitáció fogalma: vannak olyan feladatok, amikben jobb teljesítményt nyújtunk, ha mások is jelen vannak. 

Vannak dolgok, amiket pontosan tudod, hogy meg kellene tenned, sőt, azt is, hogy hogyan - mert olyan egyszerűek, mint egy horgászorsó tekerés - mégsem teszed meg őket? Triplett kísérletéből is kiderül, amit érzünk is: egyszerűen vannak dolgok, amiket nehéz egyedül megcsinálni – sokkal könnyebbek együtt valakivel! 

Ez nem gyengeség, így vagyunk bekötve!

Használd ki ezt a tényt: vond be a többieket abba, amit csinálni szeretnél! (Különösen, ha túl nehéz egyedül.)

• Hívj vendégeket (Nem csak neked a legjobb motivációt a takarításhoz, rendrakáshoz, főzéshez!)
• Hívj fel valakit, és kérj ötleteket! (Például egy kollégát - egy munkahelyi feladattal kapcsolatban.)
• Mondd el mindenkinek, hogy épp le akarsz szokni a cigiről / el akarsz kezdeni futni / rendet akarsz rakni otthon...
• Hívj fel valakit, amikor az őrület határán vagy vagy csak levertnek érzed magad: segíteni fog!
• Tanulj együtt valakivel!
• Varrj / fess / énekelj / süss / barkácsolj valamit ajándékba – valakinek!
• Ha teheted, fizess meg egy személyi edzőt, otthoni segítőt, kertészt, aki segít elkezdeni, amit szeretnél!

A másik oldalon pedig legyél te az, aki örömmel:

• Megy vendégségbe másokhoz!
• Veszi fel a telefont, ad ötleteket.
• Meghallgat, bátorít, vigasztal, akár későn is.
• Hisz mások akaraterejében és változóképességében!
• Bíztat, hogy érdemes szakembert igénybe venni még olyan dolgok miatt is, amit elvileg képesnek kéne lennünk egyedül is megtenni. 
• Igent mond egy jó kalandra!
• Elfogadja az ajándékot és viszonozza a szeretetet. ?

Ja, és legfőképp, kérlek, ha nehéz valaminek nekiállnod, halogatod, nem megy, emlékezted magad, hogy nem veled van a baj. Egyszerűen így vagyunk bekötve!

Tudtad, hogy a terápia egyik legfontosabb hatótényezője is a kliens és a terapeuta közti kapcsolat? És hogy sokkal jobban teljesítenek azok az önfejlesztő alkalmazások, amiben így vagy úgy, de egy valódi ember is involválva van a másik oldalon?  

Mikor méltatom a klienseimet, milyen szépen és eredményesen dolgoznak, gyakran mondják: veled könnyebb! 

Szóval? Ko-regulációra fel!