Nehézségek a pályaválsztásban

A sikeres pályaválasztáshoz nélkülözhetetlen az önismeret és a pályaismeret.

Az önismeret itt annyit jelent, hogy az egyén tisztában van saját képességeivel, kompetenciáival valamint érdeklődésével. Fontos még a munkamód ismerete is, vagyis, hogy hogyan, milyen körülmények között szeret dolgozni.

Az egyik probléma a pályaválasztásnál az adott pályához szükséges képességek hiánya. A helyzetet bonyolíthatja, ha az egyénnek olyan egészségügyi problémája van, mely a választható pályák körét leszűkíti. Ilyenkor az egyénnek más pályát, vagy munkakört kell választania, vagy, ha lehetséges, a hiányzó képességet kell fejleszteni.

Ha két vagy több pálya képe ugyanolyan erővel vonzza a személyt, nehézséget okozhat számára a választás. Ezt nevezzük pályaválasztási dilemmának. Ez a fajta döntésképtelenség olyan személyeknél fordul elő, akiknek érdeklődése egyszerre több területre irányul. A döntésképtelenség belső feszültséget kelt. A dilemma legegyszerűbb megoldása, ha az egyén a különböző érdeklődési területeket egyszerre erősíti, és hagyja, hogy idővel kiderüljön, melyik közülük az, ahol legjobban megállja a helyét, ami neki leginkább megfelelő. Bizonyos esetekben lehetőség nyílhat a két érdeklődési terület integrálására egy pályán belül.

A dilemmák ellentétének is tekinthetjük a tanácstalanságot. Ebben az esetben a pályaválasztás előtt álló fiatal egyáltalán nem tudja, milyen irányban induljon el. A konfliktust erősíti, hogy a fiatal környezete (iskola, család) elvárja, sőt sürgeti a döntést, míg ő a döntés meghozatalára aktuálisan képtelen. Ez a feszültség türelmetlenné teszi mind a pályaválasztót, mind környezetét. A tanácstalanságnak több oka is lehet: pályaválasztási éretlenség vagy egy aktuális lelki probléma.

A pályaválasztási éretlenség hátterében különböző okok állhatnak. Egyrészt a serdülők között nagyok az egyéni különbségek, különböző fejlődési területeken más-más szinten mozoghatnak az azonos korúak. Van, akiknél a pályaválasztási érettség magától kialakul, néhány hónap alatt, s ezt a természetes fejlődést helytelen lenne siettetni. A pályaválasztási érettség kialakulását hátráltathatja a fiatal környezetében élő túlságosan erőteljes személyiség, aki befolyásával az egész személyiség önállósodását lassítja. Problémák merülhetnek fel azokban az esetekben, amikor a serdülő önmagát túlbecsüli, vagy ha csökkent önbizalma miatt túlságosan alábecsüli.

A pályaválasztási éretlenség esetén nagy türelemre van szükség, míg a pályaválasztáshoz nélkülözhetetlen képességek kifejlődnek. Ha az éretlenséget nem a képességek hiánya, hanem az életcél tudatosságának hiánya okozza, akkor először ezzel kell foglalkozni. Tudatossá kell tenni a célt, amit a fiatal meg akar valósítani, s ezt követheti a tényleges pályaválasztás.

A tanácstalanság oka lehet egy aktuálisan fennálló lelki probléma. Számos környezeti ártalom, trauma, stb. nemcsak megnehezíti, hanem lehetetlenné teszi a pályaválasztást. Például gyakori eset, hogy az egyén egy nagyobb lelki megrázkódtatás hatására akar segítő pályára lépni, ám döntése helyzetéből adódóan nélkülözi az objektivitást. Ha a pályaválasztást lelki probléma nehezíti, akkor először magát a problémát kell megoldani, és csak ezután következhet a pályaválasztás.