A nagybetűs élet kezdetén - a kapunyitási pánikról

A XXI. századra a serdülőkor és a fiatal felnőttkor között megjelent egy új életszakasz, amit angolul emerging adulthoodnak, magyarul, kezdődő felnőttkornak vagy készülődő felnőttségnek nevezhetünk. Ebben az életszakaszban jelenik meg a kapunyitási pánik vagy az életnegyedi krízis. Ezt a krízist a túl sok lehetőség, ezek kiszámíthatatlansága, valamint az állandóan változó körülmények jellemzik. A fiatalok épp a számtalan lehetőség miatt küzdenek a szorongás és a bizonytalanság érzésével. A következő gondolatok futhatnak át az agyukon: Vajon a számomra megfelelő hivatást választottam? Valóban jó úton vagyok? 

Manapság a fiatalok gyakran túlságosan bonyolultnak találják az élet kihívásait, és számos esetben annyira sok feladatot látnak maguk előtt, hogy jobbnak látják, ha nem is kezdenek bele azok elvégzésébe. Bizonyos esetekben az egyetemi tanulmányok elhúzódása mögött is a kapunyitási pánik jelensége áll.

A kezdődő felnőttkornak 5 fő jellemzője van:

• identitáskeresés
• instabilitás
• szelf-fókusz
• köztes érzés
• túl sok a lehetőség

Most tekintsük át kicsit részletesebben is ezeket a jellemzőket.

Identitáskeresés

Ahogy már említettem, a fiatal felnőttek előtt számos lehetőség áll, és ezek megvannak mind a szerelemben, mind a munkában. Épp ezen opciók kipróbálásával alakítanak ki szélesebb látókört, tapasztalják ki, hol vannak a határaik, hogyan is illeszkednek a társadalomba, milyen képességekkel rendelkeznek, valamint jobban megértik, hogy kik is ők valójában.

Instabilitás 

A lehetőségek kipróbálása azonban az instabilitás érzését is magával vonja.

Ebben az életszakaszban próbálják ki először a fiatalok az igazi felnőtt életet, ekkor költöznek el a szüleiktől, összeköltöznek a barátaikkal, sokan a partnerükkel. Azonban ezekben az években még nem stabil a lakhatásuk, sokat költözhetnek, előfordulhat az is, hogy visszamennek a szüleikhez.

Az instabilitást a párkapcsolatban is megélik, szakításokat élhetnek át, ekkor tapasztalják ki igazán a párkapcsolati igényeiket is. 

A munkában is keresik a helyüket, előfordul, hogy elgondolkoznak azon, hogy a megfelelő hivatást választották-e, így itt is megjelenik a stabilitás hiánya.

Szelf-fókusz

Ez az időszak az önismeretről szól. Ekkor alakulnak ki a megfelelő készségek, amik a felnőtt élethez szükségesek. Meg kell tanulni saját döntéseket hozni, hiszen már nem a szülők döntenek a fiatalok helyett.

Köztes érzés – már nem vagyok gyerek, de még felnőtt sem

Ebben az időszakban jellemző, hogy a fiatal felnőttek már nem érzik magukat tinédzsernek, de még felnőttnek sem teljesen. Ezt egy átmeneti időszaknak érzik, amely során még csak haladnak a felnőtt élet felé.

Túl sok a lehetőség, nehéz választani

Ahogy már említettem, ebben az életszakaszban számos, még meg nem valósított lehetőség áll a fiatalok előtt. Ekkor még semmi sem dőlt el teljesen, azt érzik, hogy ekkor van lehetőségük megvalósítani az álmaikat és elindulni a saját útjukon.

A kezdődő felnőttkort normatív krízisként is felfoghatjuk, ezáltal a kapunyitási pánikra is természetes folyamatként tekinthetünk. Az életszakasz végére újabb erősségek alakulnak ki, azonban a szakasz során számos nehéz érzéssel szembesülünk. Nagyon fontos, hogy időt adjunk magunknak, hiszen az idő segíthet abban, hogy igazán megtaláljuk a helyünket a világban, megtapasztaljuk a képességeinket, korlátainkat. 

Most nézzük meg, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy sikeresen zárjuk ezt a szakaszt. Az egyik legfontosabb dolog, hogy az érdeklődésünk alapján válasszunk hivatást. Ha esetleg rájövünk arra, hogy a korábban választott út nem nekünk való, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy szakmát váltsunk. Ez sosem egyszerű, azonban sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, ha egy olyan munkát végzünk, amit szeretünk, mint ha egy olyat, amelyet ki nem állhatunk. Utóbbi esetében komoly veszélyt jelenthet a kiégés és a motivációvesztés, amely a hétköznapjainkat is megmérgezi. Ha felmerül bennünk a pályamódosítás lehetősége, akkor bátran kérjük szakember segítségét. Egy pszichológiai konzultáció során könnyebben rá tudunk jönni, hogy mit is szeretnénk csinálni, merre is érdemes haladnunk az életünkben.

Nagyon fontos az is, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy sohasem késő pályát módosítani, hiszen az a legfontosabb, hogy olyan munkánk legyen, amit szeretünk.

A kapunyitási pánik megelőzésében, leküzdésében sokat segíthet az is, ha jó kapcsolatot ápolunk a kollégáinkkal. Szívesebben járunk be egy olyan munkahelyre dolgozni, ahol jó a szociális közeg.

Továbbá az is segítség lehet, ha az egyetemi éveink alatt diákmunkát végzünk, amely által sokféle foglalkozást ismerhetünk meg, és így tágabb látókörrel rendelkezünk majd a munkák területén.