Mikor tekinthető egy kapcsolat végleg lezártnak?

A klienseimen és a csoportjaimba járókon azt látom, a szakítás után talán az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés: „Vajon tényleg vége? Vagy lehet, hogy az ex is újrakezdené?” Ez a bizonytalanság teljesen természetes. Hiszen egy szakítás nemcsak egy embertől való búcsút jelent, hanem egy közös jövő, a biztonságérzet és az önmagunkról alkotott kép elvesztését is.

A szakítás, mint gyászfolyamat

A pszichológiai kutatások is azt mutatják, hogy a szakítás utáni időszak sokban hasonlít a gyász folyamataihoz (Field, 2011). Eleinte tagadás és sokk jelenhet meg, majd harag, bűntudat, önvádlás. Ezeket gyakran kíséri rumináció, vagyis a múlton való folyamatos töprengés, ami megnehezíti a továbblépést. Idővel azonban kialakulhat a veszteség újraértelmezése: már nemcsak a fájdalom látszik, hanem az is, mit adott a kapcsolat, és mit tanulhattunk belőle.

Jelek, hogy az ex esetleg újrakezdené – és jelek, hogy nem

Sokan a másik fél viselkedésében keresnek kapaszkodót. Az üzenetek, a közösségi médiás lájkok vagy a váratlan érdeklődés azt sugallhatják, hogy a másik még kötődik. Ugyanakkor ezek a gesztusok sokszor inkább megszokásból vagy bizonytalanságból fakadnak, nem pedig tudatos döntésből. Az is egyértelmű jel lehet, ha az ex következetesen távolságot tart, lezárja a kommunikációt, vagy új kapcsolatba kezd – ez inkább a továbblépés jele lehet.

Miért foglalkoztat minket ennyire az újrakezdés gondolata?

Valójában ez a lényeges a kérdés, és sokszor az egész téma többet mond rólunk, mint az exünkről. Ez ugyanakkor teljesen természetes is: szemben a gyász véglegességével, ez az ember még mindig ott van, és ezzel úgy érezhetjük: a szakítás szenvedéséből mindvégig ott van a telefon másik oldalán a feloldás lehetősége, vagy annak az illúziója. Csak össze kell jönnöm újra az exemmel, és onnantól nem leszek szomorú, és minden jó lesz. Természetesen ez a képlet szinte soha nem ilyen egyszerű. 

Érdemes lehet átgondolni, naplózni a következő kérdésekről:

• Valóban őt szeretnénk? – Tényleg az adott ember hiányzik, vagy inkább a közelség, a megszokott biztonság érzése?

• Lenne értelme? – Megoldódnának-e azok a problémák, amelyek miatt a kapcsolat véget ért?

• A visszautasítástól félünk? – Néha nem is a kapcsolat hiánya fáj, hanem az élmény, hogy „nem kellek”.

• Játszmahelyzet – Előfordulhat, hogy igazából nem vágyunk vissza, csak azt szeretnénk, hogy a másik még mindig akarjon minket.

Ezek a kérdések segíthetnek tisztábban látni: a vágy az újrakezdésre sokszor inkább a veszteség feldolgozatlanságáról, mint valódi kapcsolati szükségletről vagy árulkodik. 

A lezárás belső fordulópont

A lezárás ritkán történik egyik napról a másikra. Inkább akkor beszélhetünk róla, amikor már nem a múlt tölti ki a figyelmünket, hanem fokozatosan a jövő kerül előtérbe. Ez lehet apró változások sora: ritkábban jut eszünkbe az ex, kevésbé kényszerít a közösségi média ellenőrzése, vagy elkezdünk új célok, kapcsolatok felé fordulni. Ez nem jelenti azt, hogy a fájdalom teljesen megszűnik – inkább azt, hogy beépül az életünk történetébe, és már nem akadályozza a mindennapokat (Sbarra & Emery, 2005).

A feldolgozás része lehet az önreflexió is: annak átgondolása, hogyan működtünk a kapcsolatban, milyen mintákat hoztunk magunkkal, és mit szeretnénk másképp a jövőben. Kutatások szerint sokan számolnak be személyes növekedésről a szakítás után – még akkor is, ha eleinte elképzelhetetlennek tűnt (Lewandowski & Bizzoco, 2007).

Összefoglalva

A lezárás nem feltétlenül azt jelenti, hogy már soha nem fáj, vagy hogy teljesen elfelejtettük a másikat. Inkább azt, hogy egy ponton a múltból tanulva elkezdünk a jövő felé fordulni. A kérdés sokszor nem az, hogy az ex visszajön-e, hanem hogy mi magunk mit szeretnénk: valóban őt, vagy inkább azt az érzést, amit képviselt számunkra.

Támogatás a továbblépéshez

Ha úgy érzed, nehéz tisztán látni ezekben a kérdésekben, sokat segíthet egy biztonságos, megtartó közeg. Az „Élet a szakítás után” támogató csoportban 10 héten keresztül sorstársakkal, szakmai keretben dolgozhatsz a veszteség feldolgozásán, és lépésről lépésre fordulhatsz a jövő felé.
? https://brigittapuskas.com/szakitas-csoport/

Hivatkozások

Field, T. (2011). Romantic breakups, heartbreak and bereavement. Review of General Psychology, 15(1), 1–10. https://doi.org/10.1037/a0021693

Lewandowski, G. W., & Bizzoco, N. M. (2007). Addition through subtraction: Growth following the dissolution of a low quality relationship. The Journal of Positive Psychology, 2(1), 40–54. https://doi.org/10.1080/17439760601069234

Sbarra, D. A., & Emery, R. E. (2005). The emotional sequelae of nonmarital relationship dissolution: Analysis of change and intraindividual variability over time. Personal Relationships, 12(2), 213–232. https://doi.org/10.1111/j.1350-4126.2005.00111.x