Miért fontos az érzelmi intelligencia?

A szociális intelligencia fogalma 1935-ben került a köztudatba, annak meghatározására, hogy valaki mennyire képes bölcsen eljárni emberi kapcsolataiban. Majd az 1940-es években egy amerikai pszichológus bátor kijelentése látott napvilágot, miszerint a sikert a nem intellektuális képességek jelzik előre leginkább. Hosszú évek múltán, aztán, 1990-ben megszületett az érzelmi intelligencia fogalma, mely a „saját és mások érzéseinek figyelemmel kísérése, érzések megkülönböztetésének képessége, és ezen információ felhasználása gondolkodásban és cselekvésben”. Az érzelmi intelligencia kutatóinak egy része szerint az érzelem nem más, mint információ. Az érzelmet megtapasztaljuk, mely nagyon fontos információkkal szolgál a társas viszonyokra vonatkozóan. Az észlelt érzelmeket tudni kell megérteni, elhelyezni, azokra megfelelően reagálni, mert mindez elengedhetetlen a problémamegoldásban és a társas kapcsolatokban. Másfajta megközelítésében az érzelmi intelligencia (ÉI vagy EQ) fejlődő és fejleszthető képesség/személyiség tényező, mely hozzájárul a sikeres életvitelhez és kapcsolatban áll az általános intelligenciával. Az érzelmi intelligencia: -öntudat, vagyis saját érzelmeink felismerése és ezek alapján döntéseink kialakítása -önirányítás, azaz alkalmazkodás a körülményekhez (megküzdés, stresszkezelés, optimizmus,) -társas tudatosság, azaz mások érzelmeinek értése, és arra adott reakció (empátia) -kapcsolatok kezelése, pl. konfliktus megfelelő kezelése Fontos eredmények az érzelmi intelligencia kutatásaiból:  EQ háromszor jobban bejósolja a magasabb munkateljesítményt , mint az IQ  Vezetői képesség nagy mértékben múlik az EQ-n.  EQ az egyik legjobb bejóslója a válásoknak és a házassággal való elégedettségnek A magas érzelmi intelligenciájú személy: • Fejlettebb társas viszonyokat ápol • Pontosabban észleli az érzelmeket és használja a gondolkodásban • Megérti az érzelmeket és tudja kezelni • Megoldja a társas problémákat • Magasabb a verbális, társas és egyéb IQ-ja • Nyitottabb és elfogadóbb • Foglakozás: inkább tanítás és tanácsadás • Kerüli az önromboló és negatív viselkedést • Több pozitív interakciót épít a környezettel • Motivációs célokkal rendelkezik, segítségnyújtás fontos része életének • Hatékonyabb a stresszel szembeni megküzdése