A Metta meditáció és annak pszichológiai vonatkozásai

A Metta meditáció (más néven szerető-kedvesség meditáció vagy Loving kindness meditation) a Buddhista meditációk egy fajtája, amely azon alapszik, hogy a mások és magunk iránt érzett törődést és melegséget fokozni tudjuk (Fredrickson és mtsai, 2008). Hasonlatosan más meditációs gyakorlatokhoz az LKM is elsősorban csendes szemlélődést igényel, amelyet ülő pozícióban kell végezni, gyakori esetben becsukott szemmel figyelni és a fókuszt a lélegzetvételre irányítani. Amíg a mindfulness meditáció leginkább arra tanít minket, hogy hogyan tudjuk fejleszteni azon képességünket, hogy a figyelmünket minél nyitottabban a jelen pillanatra összpontosítsuk, addig az LKM során azon képességünk fejleszthető, hogy az érzelmeink hogyan irányíthatók egy „nyitott-szívű” melegséggel teli állapotba. Az egyéneket először arra kérik, hogy fókuszáljanak a szívükre és gondoljanak egy olyan személyre, akik már számukra kedves (ilyen lehet például a gyermekük vagy édeasanyjuk). Mindezek után az egyéneket megszólítják, hogy irányítsák ezeket a melegséggel teli érzelmeket saját magukra, majd pedig egy egyre elmélyedő síkon másokra is(Fredrickson és mtsai, 2008).

Az előbb leírtak következtében a szerető-kedvesség meditáció képes fejleszteni a pozitív érzelmek iránti kiterjesztett figyelmünket, amely a „bővíts és építs” elméletét támogatja, hiszen az előbb említett két tapasztalási élmény „kéz a kézben” járnak egymással (Fredrickson és mtsai, 2008). A „bővíts és építs” az idegrendszernek ugyanis egy olyan állapota, amely a megnyugvásra és kikapcsolódásra fókuszál a „harcolj és fuss” idegrendszeri működésével szemben (Fredrickson, 2013). Az előbb említett állapotban az egyén tudatállapota kitágulhat és ennek következtében az egyéni erőforrások „épülni” képesek, hiszen kreatív cselekvések, gondolatok és kapcsolatok jelennek meg az egyén tudatán belül. Egyszerűen körülrajzolva a jelenséget azt mondhatjuk, hogy ha jó a hangulatunk, akkor kreatívabbnak és nyitottabbnak érezhetjük magunkat, könnyen szólalunk meg idegen helyzetekben is és hatékonyabban oldjuk meg az élet egyes problémáit. (Fredrickson, 2013). 

Az LKM széles körű gondolatokat és vizualizációs elemeket tartalmaz, amelyek közül csakis azok szelektálódnak a folyamat során, amelyek pozitívak (pl.: szeretet, ódaadás, részvét), illetve mindemellett bizonyos fokú lehetőséget ad arra is, hogy a negatív érzelmek kizáródjanak bizonyos tekintetben (Fredrickson és mtsai, 2008). A Metta meditáció során az egyes egyének egyre gyakorlottabbak lesznek abban, hogy a pozitív érzelmeiket felismerjék, illetve megéljék és ennek következtében az élet további területeiben is sűrűbben lehetnek képesek ezt a repertoárt hasznosítani (Davidson és munkatársai, 2003). Ennek következtében az egyén egy másik szinten is fejlődni lesz képes, ha gyakran használja ezt a meditációs formát, hiszen a pozitív érzelmek egyre sűrűbb és egyre nagyobb fokú megélése közben a egyén személyiségének bizonyos aspektusai akár tartósan is megváltozhatnak. Fredrickson (2008) szerint így – az előbb leírtakkal összefüggésben – az  LKM több, mint pusztán „egy jármű, amely az érzelmi élményeket fejleszteni képes”. 

Az LKM gyakorlatokat számos kutatásban több megközelítésben is összefüggésbe hozták a pszichológiai jóllét mutatójával; így például képes fokozni a szociális kapcsolódást (Hutcherson, Seppala és Gross, 2008), illetve mérsékelten, de szignifikánsan hat a depresszió és a szociális szorongás tüneteinek csökkentésére (Hofmann és munkatársai, 2011). Mindemellett az LKM képes pozitívan hatni a tudatosság, a részvét és az ön-részvét mutatóira is (Galante és munkatársai, 2014). Mindezek alapján láthatjuk, hogy ezen meditációs forma bizonyos tekintetben összefüggésbe hozható a jóllét szabályozásával és annak mértékének növelésével.

Irodalomjegyzék

• Fredrickson, B. L. (2013). A pozitív érzelmek hatalma. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Fredrickson, B. L., Cohn, M.A., Coffey, K.A., Pek, J., Finkel, S.M. (2008) Open hearts build lives: positive emotions, induced through loving-kindness meditation, build consequential personal resources. J Pers Soc Psychol, 95:1045–62.
• Galante, J., Galante, I., Bekkers, M.-J., & Gallacher, J. (2014). Effect of kindness-based meditation on health and well-being: A systematic review and meta-analysis. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 82(6), 1101–1114.
• Hofmann, S. G., P. Grossman, and D. E. Hinton. (2011). Loving-kindness and Compassion Meditation: Potential for Psychological Interventions. Clinical Psychology Review, 31 (7): 1126–1132.
• Hutcherson, C. A., Seppala, E. M., & Gross, J. J. (2008). Loving-kindness meditation increases social connectedness. Emotion, 8(5), 720–724