Honnan tudja a pszichológus, hogy a terápia elérkezett a végéhez?

Manapság egyre többen fordulnak pszichológushoz, ami egy jó hír, abból a szempontból, hogy sokan fel merik vállalni, hogy a lelki problémák megoldásához segítséget kérjenek. Ennek megfelelően egyre több szakma foglalkozik a lelki segítségnyújtással, melyek számos terápiás módszertant dolgoztak ki.

A legtöbb terápiás folyamat három nagyobb részre osztható. Az első az ismerkedés szakasza, ekkor a kliens elmeséli élethelyzetét, elakadását, ezalatt a pszichológus megismeri a kliensét, illetve felállít munkahipotéziseket arra vonatkozóan, mi is a valódi probléma, valamint hogyan kellene kezelni azt. A második szakasz a probléma megoldása, ennek során a pszichológus a klienssel közösen feltárják a probléma kiváltó valódi okot, illetve kijavítják azt, valamint viselkedéses szinten kliens megtanulja, mit kellene másképpen csinálnia. A folyamat harmadik szakasza, a megváltozott viselkedéses rögzítése, illetve konzerválása. Szintén ebben a szakaszban történik a folyamat lezárása, illetve a pszichológus és kliens közötti terápiás kötelékek feloldása.

De honnan is tudja a pszichológus, hogy elérkezett a terápia folyamat végéghez. Egyrészt ez nagyon is látszik, ez alatt azt értem, hogy a kliens már nem arról beszél, amivel eredetileg felkereste a szakembert, hanem vagy egy eddig nem ismert problémát hozz elő, vagy már abszolút nem problémákat említ, hanem jelenlegi élethelyzetéhez kötődő siker élményeket pl. új párkapcsolat kezdete, vagy sikeres vizsgák az egyetemen. Ha második feltétel következik, az a legjobb lehetőség, mivel ekkor a kliens a pszichológus támogatásával sikeresen megküzdött a problémákkal. Ha az első lehetőség áll fent, vagyis a kliens a megoldott probléma után újabb problémákat említ, az arra utalhat, hogy mélyebre kell ásni, vagyis még a problémákat kiváltó eredeti okokat nem sikerült feltárni. A fentibbektől eltérően a terápia végére nem csak impliciten lehet következtetni, hanem sok esetben maga kliens direkt kommunikációban meg is fogalmazza, hogy elakadását sikerült orvosolni.

Összeségében, mi is jelezhetjük a szakembernek, ha úgy érezzük sikerült megoldani a problémát, de valószínűleg ezt ő már korábban realizálta, ennek megfelelően már aktívan segít bennünket abban, hogy mi is meg tudjuk fogalmazni ezt a gondolatot.

Hollósy-Vadász Gábor

pszichológus