Hogyan tegyük túl magunkat a szakításon 8 lépésben

1. Gondoljuk át, mi történt, de ez ne váljon a rögeszménkké. Vegyük sorra mindazokat a tényezőket, amiért a kapcsolat véget ért. Még ha elsőre nem is vagyunk tisztában az okokkal, egy idő után világosan megmutatkoznak, így igazolhatjuk döntésünket.

2. Valószínűleg mi is követtünk el hibákat a kapcsolatban, részben ezek vezettek a szakításhoz. Nem célszerű hónapokig rágnunk magunkat miattuk, de „raktározzuk el” őket, hogy legközelebb korábban felismerjük az adott viselkedést, és el tudjuk kerülni.

3. Ne rágódjunk azon, jól döntöttünk-e. Szakítás után gyakori, hogy a boldog pillanatokat visszaidézve úgy érezzük, a rosszak nem is voltak annyira rosszak. Tudatosítsuk magunkban, hogy ez csak utólag tűnik így.

4. Egy ideig tartsuk távol magunkat „régi életünktől”. Még ha barátságban is váltunk el volt párunkkal, eleinte célszerűbb nem találkozni sem vele, sem a közös barátokkal.

5. Fogadjuk el, hogy a következő időszak valószínűleg fájdalmas lesz; ez nem jelent gyengeséget. A baráti vagy családi támogatás sokat segít. Ne féljünk attól, hogy túlságosan lefoglaljuk szeretteinket a problémáinkkal; hasonló helyzetben biztosan mi is megtennénk ugyanezt értük.

6. Írjuk ki magunkból az érzéseinket, akár napló, akár versek formájában; ne cenzúrázzuk azokat, legyünk teljesen őszinték, hiszen úgyis csak magunknak írunk. Számtalan érzés kerülhet felszínre csak azzal, hogy papírra vetjük.

7. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy partnerünk valóban nem volt ideális számunkra, írjunk listát rossz tulajdonságairól, és amikor épp úgy gondoljuk, legszívesebben mindent visszaállítanánk, olvasgassuk a listát.

8. Szabaduljunk meg az emlékektől, legalábbis az első időre. Kerüljük a kedvenc közös kávézónkat, tegyük el a fényképeket, és dobjuk ki a tusfürdőt, amit párunk nálunk használt.

Ha fentiek önmagukban nem segítenek, keressünk egy új hobbit, kezdjünk el sportolni, illetve vállaljunk egy több utazgatással járó munkát, hogy kimozdíthassuk magunkat a kellemetlen állapotból.