Hogyan érezhetjük biztonságban magunkat egy bizonytalan világban?

Még fel sem ocsúdtunk a Covid-19 okozta nehézségekből és veszteségekből, máris politikai és gazdasági bizonytalanságban találtuk magunkat. Mikor úgy érzékeljük, a minket körülvevő világ kibillent egyensúlyából, az alapjaiban rengetheti meg biztonságérzetünket. Ez kihat jóllétünkre is: állandó kételyek közepette könnyen tapasztalhatjuk magunkon stressz és szorongás jeleit. De hogyan küzdhetünk meg mindezzel? 

Folyamatosan változó, bizonytalanságokkal teli világunkban egy dologban lehetünk biztosak csupán: saját magunkban, és az arra való képességünkben, hogy megtanulunk újrakapcsolódni saját belső biztonságunkhoz. Nézzük, hogyan. 

   Először is, nehezen tudnánk érzelmeinket stabilizálni anélkül, hogy tudnánk, hogyan is vagyunk éppen. Márpedig napjaink során számos pillanatot nem élünk meg tudatosan. Egyik megoldandó feladat követi a másikat, gondolataink folyamatosan cikáznak, információk tömkelege árad felénk szüntelenül. Mindeközben észre sem vesszük, hogy ami velünk történik, hogyan is érint minket valójában. 

Éppen ezért, érdemes naponta néhány percet arra szánnunk, hogy tudatosan kapcsolódjunk önmagunkhoz. Ennyi elég lehet ahhoz, hogy segítsünk magunknak felismerni: mire van szükségünk? Mi történik most körülöttünk? Hogy érezzük magunkat mindettől? 

Fontos kérdések, melyeket lehet, hogy fel sem teszünk magunknak. Azonban ezek hiányában hogyan hozhatnánk tudatos, számunkra megfelelő döntéseket?

   Másodszor pedig, fontos megnézni, mit tehetünk belső feszültség esetén. Tegyük fel, önvizsgálatunk során észrevesszük, hogy nagyfokú stresszt és szorongást élünk meg. Ahhoz pedig, hogy a bennünk lévő feszültséget képesek legyünk átalakítani, számtalan módszer lehet segítségünkre. 

Ha úgy érezzük, kibillentünk egyensúlyunkból, először érdemes stabilizációs gyakorlatokat beiktatnunk (például légzőgyakorlatokat), nagyobb feszültség levezetéséhez pedig hasznos lehet valamilyen rövidebb mozgásos feladat (például progresszív izomrelaxáció), vagy alapvetően lehet jótékony, ha ténylegesen megpróbálunk eltávolodni a stresszes helyzettől futás, vagy gyorsabb tempójú séta beiktatásával.

A mozgásos tevékenységek mellett segítségünkre lehet továbbá, ha figyelmünket valami másra tereljük. Ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, amire nincs ráhatásunk, érdemes lehet végiggondolnunk, mi az, amire viszont van. Bizonytalan időkben érdemes lehet sorra venni, mik a biztos pontok saját magunkban és életünkben egyaránt. Milyen belső és külső tulajdonságoknak vagyunk birtokában, amik segítségünkre lehetnek a nehéz helyzetekben? Kik vesznek körül minket, kik azok, akik biztos támaszt nyújtanak számunkra? Mi a helyzet a környezetünkkel? Van-e olyan hely, ahol biztonságban érezzük magunkat? Lehet az egy, a lakáson belüli szoba, vagy akár a kedvenc sétaútvonalunk. Milyen fix pontok vannak az életünkben? Biztos kapaszkodót jelenthet a családi ebéd vasárnaponként, vagy akár az, hogy minden este levisszük a kutyusunkat sétáltatni. Ezeket végiggondolva, vagy akár le is jegyezve, feltérképezhetjük, milyen erőforrásainkra tudunk támaszkodni a nehéz helyzetekben. 

   Összességében, a legfontosabb talán mégis az, hogy legyünk türelmesek és elfogadók magunkkal szemben. Segítsük magunkat azzal, hogy nem támasztunk irreális elvárásokat magunk elé azáltal, hogy túlzottan siettetnénk az új helyzethez való alkalmazkodásunkat. Adjunk magunknak időt! És ne feledjük, tudatos odafigyeléssel és némi gyakorlással vissza lehet találni belső biztonságunkhoz, ha pedig úgy ítéljük meg, bátran kérjük szakember segítségét! 

   Felhasznált irodalom:

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna: Érzelemszabályozás a gyakorlatban. Kulcslyuk Kiadó. Budapest. 2021.