Bármilyen önismereti munka- legyen az terápiás csoport, vagy egyéni pszichológia tanácsadás, pszichoterápia- folyamatként működik. Vagyis nem csak és kizárólag az üléseken, alkalmakon gyarapszik az önismereti útra vállalkozó tudása, tapasztalata saját magáról, hanem az alkalmak között is. Ez természetesen nem magától működik: fontos időt és energiát szánni az ülések között a korábbi ülések feldolgozására, az ülések közötti felkészülésre, és az üléseket megelőző ráhangolódásra.
Általánosságban elmondható, hogy egy hét telik el, amíg a pszichológus és kliense találkoznak.
Persze vannak olyan pszichoterápiás irányzatok, ahol heti több ülésre is sor kerülhet, vagy előfordulhat, hogy krízisintervencióra van szükség, ahol megint csak elképzelhető, hogy heti több találkozásra is sor kerül. Az is előfordulhat, hogy valamilyen okból kifolyólag ritkábban kerülnek sorra ülések.
Hogyan érdemes tölteni az ülések közötti időt, ha építeni szeretnénk az önismereti folyamatunkat?
Nincs általános recept itt sem. Egy-egy önismereti folyamatban a heti ülések lehetnek megállók, ahol reflektálunk belső történéseinkre, vagy éppen szolgálhatnak lendületet adó kapcsolódásokként, ahol kicsit feltöltjük magunkat, hogy újult erővel folytassuk utunkat. Ami viszont biztos, hogy megmozgató, hatékony pszichológiai tanácsadás, pszichoterápia nincs ülések közötti belső munka nélkül.*
Amit közvetlenül az ülések után tehetünk magunkért és a folyamatunkért
Teremtsünk időt magunknak!
Kiváltképp az online zajló munka során fontos, hogy egy alkalom után hagyjunk időt magunknak.
Nagy lehet a csábítás, hogy két online meeting közé tegyük be a terápiás óránkat, de ne tegyük ezt, ha nem muszáj! Egyéni, hogy mennyi idő kell valakinek, amíg az önismereti mélységekből vissza tud hangolódni a hétköznapok teendőire, vagy a munkára. Egy-egy ülés felkavaró lehet, nem biztos, hogy pár perc múlva tudunk a munkánkra figyelni.
Ha nehéz megoldanunk az idő megteremtését magunk számára, osszuk meg segítőnkkel!
Legyen az átzsilipelésre eszközünk, idővel akár rutinunk!
A mélyvízi búvárok fokozatosan merülnek alá, illetve közelítik meg ismételten a felszínt, annak érdekében, hogy óvják keringésüket. Egy tanácsadási, vagy terápiás alkalom után célszerű, ha kliens is hasonló módon jár el: a fokozatosság és az óvatosság jegyében zsilipel vissza az önismereti mélységek után a hétköznapok sűrűjébe.
Segíthet, ha rutinná tesszük azt, hogy közvetlenül az önismereti alkalom után nem rohanunk tovább az 5-10 perc múlva kezdődő a következő napirendi programunkra.
Például elmehetünk sétálni egyet hazafelé, vagy ha hosszasan utazunk, akár busz vagy vonatülésen is feldolgozhatjuk az aznapi beszélgetést. Ezek a tevékenységek abban is segítenek, hogy átmenetet képezzünk az introspekció és a külvilág ingereire való figyelés között.
Emésszük meg, mi történt!
Miután az ülés véget ért, figyeljük meg, milyen érzésekkel jöttünk el.
Néhány szempont, ami segítheti az aznapi ülés átgondolását, feldolgozását:
- Hogy éreztem magam az ülés során?
- Milyen témákról esett szó? Milyen témákról nem esett szó, pedig fontos lett volna?
- Hogy éreztem magam a segítőmmel aznap?
- Hogyan vettem részt az interakciókban aznap?
- Mit tanultam ma magamról vagy az engem foglalkoztató helyzetről?
- Maradt-e bennem valami, amit jó lett volna kimondani, vagy visszajelezni a segítőmnek?
- El tudom-e képzelni, hogy ezt a kérdést, benyomást, megélést visszahozzam a következő ülés folyamán, megosszam a segítőmmel?
Az is előfordulhat, hogy valakinek annyira megterhelő, igénybevevő egy-egy ülés, hogy az ülések között egy képzeletbeli fiókba elpakolja az ülésen elhangzottakat, és utána nem néz bele ebbe a képzeletbeli fiókba.
Sokakkal előfordul ez, de nagyon fontos, hogy ha ezzel a működéssel találkozunk magunkban, feltétlen osszuk ezt meg segítőnkkel, tudjon arról, hogy érzelmileg ennyire igénybevevőek az ülések!
Bár ezt nagyon nehéz lehet megosztani, így adunk esélyt a segítőnknek, hogy hatékony és felelősségteljes módon tudjon segítséget nyújtani.
Természetesen ezek csak gondolatindító felvetések; szakemberről szakemberre, terápiás irányzatról terápiás irányzatra változhat, mi a javaslat az ülések közötti "belső munkára". Ha foglalkoztatja Önt ez a téma, érdemes segítőjével átbeszélnie, hogy az adott módszerben, amelyben dolgoznak, mi a javaslat az ülések közötti belső munka végzéséhez!
*Akutan zajló krízisek esete kivétel, itt nem cél a mélyebb introspekció, befeléfigyelés elősegítése, amíg nincs egy viszonylagos pszichológiai stabilizáció.
Komment írása