A kérdés
Tisztelt Pszichológus! A probléma lehet, hogy túl általános ahhoz, hogy egy ilyen anonim levélben valós segítséget tudjon adni, de azért felteszem a kérdésem, hátha ezzel én is előre tudok lépni, és hasonló cipőben járó társaim is tanulhatnak ebből. Fiatal harmincas nő vagyok, nemzetközi cégnél dolgozom, bölcsész végzettségem van. Nagyon vágyom arra, hogy találjak egy szakmai utat, egy hivatást, amiben örömömet lelem, de nem tudom, hogyan vágjak neki a keresésnek. Ha nagy váltást képzelek el (új egyetemi képzésbe fogni), akkor évek mehetnek el úgy, hogy talán EZ sem AZ, amit kerestem, ha pedig csak egyik multitól a másikig váltok, azt nem érzem igazán minőségi váltásnak. Hogyan keressek hivatást harmincon túl? Tudnak erre tippeket adni? A kérdésem lényege nem az, hogyan kell állást keresni ; hanem az, hogy hogyan jövök rá arra, hogy mi lenne a nekem való szakmai út - mert ha már megvan a cél, azt tudom, hogy kell mindent megtenni érte, de most az a baj, hogy nem látom a célt sem. A választ előre is köszönöm, Á.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Ágota! Az igazi hivatás megtalálása tényleg nem egyszerű „feladat”, szerencse is kell hozzá. Gyakori, hogy a fiatalok 18 évesen még nem állnak készen a pályaválasztásra, dönteniük viszont gyakorlatilag akkor kell. Ez olykor egy életre kijelöli az útjukat, pedig (mivel életünk jelentős részét munkával töltjük) egyáltalán nem mindegy, hogy mit is csinálunk. A pályaválasztáshoz nagyon fontos az önismeret. Jó, ha tudja magáról, mennyire bírja a terhelést, a stresszt, az irodai munkát, szeret-e emberekkel foglalkozni, vagy inkább mást csinál, egyáltalán, mi az, ami örömmel, „flow”-érzéssel tölti el. Ha ilyen tevékenységekből van már három-négy, akkor el lehet gondolkodni azon, melyiket lehet „pénzre váltani”, vagyis megélni belőle. Mielőtt azonban fejest ugrana az ennek megfelelő képzésbe, ha módja van rá, érdemes a gyakorlatban is kipróbálni, hogy is fest egy ilyen munka (akár önkéntesként, esetleg ismerősnél). Ha még ezek után is tetszik, akkor belevághat a tanulásba is. Remélem, tudtam segítni. Üdvözlettel: Thiery Henriette