A szerelem 8 szabálya című könyv több, mint aminek látszik

Sok a magányos ember 

Sok a magányos ember, és a magányosság érzése sokféle élethelyzetben felütheti a fejét. Független az együtt élő emberek számától. Élhet valaki egyedül, de a magányosságot időnként megérezve, és élhet valaki párban, családban, mégis folyamatos magányosságban.

Gyakran előfordul, hogy az eredeti családban élve a szülők olyan érzelmileg elérhetetlen emberek, ami miatt a gyerekük szenved, és máshol, másoknál keresi a kapcsolódást, együttérzést, támogatást. Ez korai leváláshoz, és korai felnőtt életbe lépéshez is vezethet. Ezek a gyermekként is magányos felnőttek gyakran találják magukat szintén érzelmileg elérhetetlen társ mellett, aki például a függőségével alakított ki egy elszakíthatatlan köteléket, és a már ismert magányba lökve őket.   

A magányosság érzése

A magányosság érzése nincsen nemhez, életkorhoz, hajszínhez vagy foglalkozáshoz kötve. Az élethelyzetek is különbözőek, és annak a folyamata is, hogy ki és miért keveredett olyan szituációba, ahol mondjuk sorozatosan megéli a magányosságot.

De jelen cikk szempontjából nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a magányosság érzése teljesen rendben lévő érzés, megélése az élethez tartozó folyamat. De ebben a helyzetben van, amivel tudunk magunknak segíteni. Ugyanis nagyon sokszor hallom, hogy ha nem leszek egyedül, akkor nem leszek magányos, és akkor majd boldog leszek. De ez vajon tényleg így van?

A magányosság megélésében segít

A magányosság megélésében és elviselésében segít, ha megtanuljuk szeretni önmagunkat, és egyedül is jól tudunk lenni, a saját magunk társaságában is.

Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya című könyv 

Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya - avagy Hogyan találj rá, tartsd meg és engedd el - című könyve a szeretet, szerelem témája köré szerveződik. Azonban az első része arról szól, hogyan fogadjuk el az egyedüllétet, hogyan szeressük önmagunkat, hogyan kezdjünk el szeretni másokat, és hogyan valósítsuk meg a szeretetet a gyakorlatban. Önismereti szempontból ezek a fontos kérdések, vagyis az, hogy „hogyan tudok változtatni?”.

Shetty a könyvben elmagyarázza azt is, hogy felnőttként nem várható el a másiktól, hogy azokat a hiányokat pótolja a felnőtt életünkben, amiket a szüleink okoztak nekünk gyermekkorunkban. Egy másik ember nem a mi boldogságfelelősünk. Akár párkapcsolatban élünk, akár nem.  A saját boldogságunk, a saját egyéni mentális jól létünk a mi felelősségünk, a mi dolgunk azon dolgozni, javítani, változtatni, fejleszteni, rendbe tenni. Így válva képessé arra, hogy jól legyünk egyedül is.

Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor már nem is érezhetjük magányosnak magunkat. Ahogy már írtam, a magányosság érzése teljesen természetes érzés, és megélése természetes folyamat. De nem mindegy, ez mardos, és kitölti minden időnket, vagy ezzel az érzéssel együtt is jól vagyunk a saját bőrünkben, a saját társaságunkban, és a fizikailag egyedül töltött időkben.

Egyébként a könyv címe miatt érthető, ha alapesetben valaki le sem emelné egy könyvespolcról, amikor nem foglalkoztatja a szerelem témája. Ezért is tartottam fontosnak a könyv ajánlását, mivel önismereti szempontból hasznos olvasmány, tele otthon is elvégezhető gyakorlatokkal. Azonban egy pszichológussal folytatott önismereti munkát nem helyettesít.