Ki lesz a munkahelyi pszichoterror áldozata?

Mitől terror ? És mitől pszicho?

Az is munkahelyi pszichoterror, ha „beszól” egy kolléga? Vagy ha a főnök leszúr, pedig csak 5 percet késtem reggel? Vagy ha a kollégák sosem hívnak ebédelni és mindig egyedül kell ennem?

Nem, ez még nem pszichoterror.

Azt nevezzük munkahelyi pszichoterrornak vagy idegen szóval mobbingnak, „ha valakit a munkahelyen a kollégák, a felettesek vagy a beosztottak zaklatnak, molesztálnak, gyötörnek, sértegetnek, kirekesztenek, vagy például sértő munkafeladatokkal halmoznak el, illetve ha megalázzák. Ahhoz, hogy valamit pszichoterrornak hívjunk, gyakran és ismétlődően kell előfordulnia, és hosszabb időtartamra, legalább fél évre kell kiterjednie.” (Zapf, 1999.)

A mobbing kifejezés Selma Lagerlöf svéd író meséjéből, a Nils Holgersson csodálatos utazásából ered, ahol a ludak csoportos támadása révén a kisfiú megmenekül a rókától. A mobbing valójában az állatok csoportos viselkedése, amelynek célja, hogy egy másik állatot elriasszanak.

A munkahelyi mobbing számos formában jelenhet meg (de ne feledjük, legalább fél éven át és heti rendszerességgel kell történjen ahhoz, hogy pszichoterrornak nevezzük): pl. amikor egy hibát egy ártatlan kollégára hárít valaki, vagy amikor egy szabályt a főnök nem következetesen alkalmaz egy kollégával szemben, amikor rendszeresen kirúgással fenyegetnek valakit, amikor állandóan kritizálnak, sértegetnek egy kollégát, vagy az elért teljesítményét nem neki tulajdonítják, amikor kiabálnak vele, amikor teljesen kiközösítik.

A Workplace Bullying Institute kutatása szerint a leggyakoribb a szóbeli abúzus, a fenyegetések, a megfélemlítés, a megalázás, a teljesítménnyel kapcsolatos következtetések, az autoritás kihasználása és a kapcsolatok rombolása. A megkérdezettek több mint fele volt már szem- és fültanúja mobbingnak. Az áldozatok az esetek 40%-ában inkább önként távoznak a cégtől és felmondanak, de 37%-ban magát a zaklatás áldozatát bocsátják el vagy helyezik át cégen belül egy másik osztályra és 23%-ban büntetik meg - nem a zaklatót, hanem – az áldozatot.

A pszichoterror történhet láthatóan agresszív formában, amikor a támadó – gyakran nyilvánosan – kiabál a kollégával és ilyen módon félemlíti meg őt. Lehet csendesebben is „terrorizálni”, amikor a folyamatos kritizálás fajul már zaklatássá vagy a zaklató a kollégával szemtől szemben kedves, barátságos, de a háta mögött kompromittáló információkat terjeszt és manipulálja a róla kialakult képet. Szintén pszichoterrorrá alakulhat, ha valakit teljesen elzárnak a munkájához szükséges információktól, így veszik semmibe a munkáját vagy elszigetelik a többi kollégától.

Zaklatók és áldozataik

Egy Németországban végzett kutatás szerint a munkahelyi pszichoterror leggyakoribb áldozatai a nők, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek.

A leggyakoribb munkahelyi zaklatók többségében férfiak, a zaklatott kolléga felettesei, 35-54 évesek és már hosszabb ideje a vállalatnál dolgoznak.

Hogy miért lesz valakiből zaklató és valakiből áldozat?

A zaklatók gyakran félnek, hogy mások szeme láttára hibáznak a munkahelyükön, illetve tartanak a bukással járó megalázottság érzésétől. Ezért inkább bűnbakot keresnek, akire ráirányíthatják a figyelmet. Az is előfordul, hogy alulteljesítenek a munkahelyükön, és ahelyett, hogy saját teljesítményük javításával foglalkoznának, problémáikat kivetítik egy kollégára. Ha irracionálisan féltik a státuszukat a fiatalabb kollégától, megpróbálják aláásni a szakmai tekintélyét vagy megkísérlik eltávolítani a munkahelyről.

A célszemély önértékelése gyakran alacsony, ugyanakkor fokozottan érzékeny az igazságtalanság vagy elutasítás iránt, bizalmatlan. Azt gondolja, hogy kevés az esélye arra, hogy másik munkahelyet találjon és kevésbé proaktív a problémakezelésekben.

Gyakran abból lesz áldozat, akit a szülei autoriter módon neveltek és ugyanúgy elfogadja a zaklató szabályait, mint ahogy a szüleinek engedelmeskedett. Ugyanakkor a túlvédő, passzív szülők gyerekei felnőtt korukban védtelenné válhatnak a munkahelyi zaklató szabályaival szemben.

A munkahelyi pszichoterror az áldozatnál olyan fizikai és lelki tüneteket idézhet elő, mint állandó feszültség, idegesség, fejfájás, alvászavarok, depresszív hangulat, szorongásos zavarok, pszichoszomatikus tünetek.

Ki az, aki az áldozat mellé áll?

Felmérések szerint az esetek kevesebb, mint 20%-ában számíthat az áldozat a munkatársak, a munkahelyi vezetők és/vagy az emberi erőforrás osztály támogatására. Az esetek közel felében a szemtanúk, a vezetők, a HR osztály semmit nem tesz, sőt nagyon gyakran ellenségessé válnak az áldozattal szemben vagy magára hagyják őt.

Csiby Ágnes pszichológus

Forrás: Dieter Zapf, Dr. Czibor Andrea

Ha tetszett az írás, kérek, „lájkold” és/vagy oszd meg ismerőseid között.