A kérdés
Tisztelt Cím! 4 éve élünk a feleségemmel, bolodog párkapcsolatban. A probléma az, hogy esetenként (az utóbbi 3 hónapban kétszer) a viselkedésem zavarttá válik. Ez akkor fordul elő, amikor hölgyek kerülnek szóba, vagy női pl. felszolgálóval kommunkiálok. Egyszóval a viselkedésem ilyenkor nem természetes, és ezt én is érzem. Ilyenkor az fut le le bennem, hogy arra a hölgyre, akiről szó van, vagy akivel interakcióba kerülök, a feleségem nem lesz e féltékeny, nem hasonlítja e össze magát vele, nem fogunk-e ezen veszekedni, stb. Ha ez a gondolat belém ül, nem keveredek ki belőle, és látszik rajtam. Ilyenkor igyekszem összeszedni magam, de a feleségem szenzorai észreveszik a zavartságot. Ez mostanra már egy öngerjesztő spirállá vált, a viselkedésem időközönként összezavarodik, a feleségemet ezzel pedig rettenetesen megbántom, és nem szeretném hogy tönkremenjen a kapcsolatunk. Két olyan vendéglátó helyen fordult elő a két eset, ahová évek óta járunk, a felszolgálókat azóta ismerjük látásból. Segítségét kérem, hova fordulhatok a problémánkkal, imádom a feleségem, de ezzel a viselkedéssel kikészítem. Üdv.: ÁrpádA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Árpád! Hagy fogalmazzam át beszámolóját. Ha jól értem, Ön csinos hölgyek jelenlétében alkalmanként szokatlanul, „zavartan” viselkedik. A felesége, miután ezt észleli, ezen „rettenetesen” megbántódik. Az Ön felesége tehát az ő rendelkezésére álló reakciók közül a megbántódást választja. Valószínű, hogy egyrészt neki erre hajlandósága van, másrészt Ön az, aki ezt a válaszreakciót „felkínálja” neki, szóban, tettekkel, gesztusokkal, mimikával, bűntudatot mutatva. A bűntudat meghívja a büntetést (megbántódás), és bűnné teszi. Nem magától értetődő, hogy egy „négy éve tartó, boldog párkapcsolatban” ekkora nehézséget okoz (azaz bűn), ha a pár férfi tagja zavarba jön egy másik nőtől. Az a gyanúm, hogy egyikőjük sem „érzi magát nyeregben” a kapcsolatukat illetően. Fontos lehet az is, hogy mikor, milyen körülmények között, mivel egy időben jelent meg először ez a „zavartság”. Ön a saját testi reakcióira direkt módon, tudatosan képtelen hatni. Nem tartozik hatáskörünkbe, hogy egy ilyen reakciót „izomból” befolyásoljunk, így „haszontalan” a felesége részéről Önben bűntudatot kelteni. A másik oldalról azonban ez szintén igaz: könnyen lehet, hogy felesége szintén csak észreveszi magán, hogy a jelenség őt mélyen érinti, hangulatilag „lehúzza”. Feltehetőleg ez őt, az ő ilyen helyzetekre vonatkozó megküzdési repertoárját jellemzi. Mind a párterápiát (pl. Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány), mind az egyéni terápiát (itt a honlapon kollégáimmal legtöbbünk vállal ilyet) indikáltnak, hatékonynak gondolom az Ön esetére. Üdvözlettel, Simon ZoltánKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
