valóban beteges a féltékenységem?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Levelét két részre bontanám, az első rész a volt párjával való kapcsolat, amiből az derül ki, hogy nem érezte magát biztonságban, elfogadva, nem igen foglalkoztak az Őn érzéseivel és nem is tudták megbeszélni a problémákat. Leírása alapján ez főleg azért volt, mert a párja nem tudott leválni az előző kapcsolatáról és azért, mert Ön nem tudott mit kezdeni ezzel a titkolódzással. Ha csak az elmondottak mentén gondolkodunk, akkor a féltékenykedésnek van alapja. Segítene, ha gondolatban is elvégezne egy realitás tesztelést és esetleg barátnőket, olyan embereket is megkérdezne, akik látták Önt ebben a kapcsolatban és ráláttak a viselkedésükre. Ha túlzott érzelmi reakciókat állapítanak meg, akkor érdemes elgondolkodnia, hogy mi is csúszott félre. A második részt sokkal fontosabbnak tartom, ugyanis ez nem csak erre a kapcsolatra igaz, hanem a következőkben is érezteti majd a hatását, ha nem változtat rajta,az pedig az alacsony önbizalom , az ego szorongás. Mi miatt nézegeti a többi nőt, miért követi valaki olyan életét, akiről inkább leválni szeretne? Sokkal célravezetőbb lenne, ha a saját erősségeit, készségeit, tapasztalatait venné latba és azok mentén alakítana ki egy olyan belső bázist, amit nem lehet könnyen megingatni. Gondoljon bele,egy megismételhetetlen lény, miért is kéne akkor bárkivel összehasonlítania önmagát? Remélem sikerül ezt a fonalat megfognia és a saját nőiessége, szexualitása, értékei mentén felépíteni a mindennapi reakcióit, kapcsolódásait. A féltékenykedést csak tünetnek tudom elkönyvelni, a mélyebb önismereti kérdéseket találom sokkal fontosabbaknak. Érdemes lenne a harag gyökerét is megvizsgálni. Kívánom, hogy merjen belevágni egy átható önvizsgálatba, önismereti munkába majd olyan párt találni, ahol kölcsönös az elfogadás és az egymásra hangoltság. Üdvözlettel, Balázs Nelli