Vajon mi lehet az ok?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező, sajnos a nagyon is fontos kérdésére nem lehet így válaszolni. Gyanús viszont, hogy azért nem találja a választ, mert nem jól teszi fel a kérdést. Talán nem az a jó kérdés, hogy hol rontja el, vagy ha el is ront dolgokat, akkor lehet, hogy egyáltalán nem ott, mint ahol keresi a magyarázatot. Találgatni fogok, bevallom, hiszen nincs elég információm, de hátha az ötleteim meglendítik Önt, hogy tovább keresse a magyarázatot. Érdemes végiggondolnia, hogy van-e hasonlóság az eddigi kapcsolatai között. Hasonlítanak-e egymáshoz a partnerei valamiben? A megismerkedés módja? Az, hogy hogyan halad előre a kapcsolat? Hogy mi az, ami jó benne, és mi az, ami – akár már kezdettől fogva - nem? Hogy hogyan szokott megdöccenni, elromlani, végetérni a kapcsolat? Utólag visszatekintve volt-e a kapcsolataiban olyan tényező, amit elvben előre láthatott volna, de inkább behunyta a szemét abban a reményben, hogy nem igaz, amit lát? A partnereinek volt-e valami olyan sajátotossága, tulajdonsága, olyan viselkedése, ami már a jó idősuaban nehezítette az Ön napjait, jó hangulatát? Azért kérdezem mindezeket, mert az „egyik pillanatról a másikra” elromló kapcsolatok romlásának általában VAN előtörténete, és inkább az szokott lenni az igazság, hogy a probléma észlelése történik egyik pillanatról a másikra, nem a kialakulása. Egy másik kérdéscsoport a régebbi tapasztalataira vonatkozik: milyen volt, és gyerekkorában milyennek látta a szülei kapcsolatát? Hogyan bántak ők egymással, és hogyan Önnel? Elképzelhető ugyanis olyan magyarázat is, ami a gyrekkori családi kapcsolatokra vezethető vissza: ha a korai kapcsolatok, anyával, apával való kapcsolat, illetve az ő egymáshoz való kapcsolatuk szendvedett csorbát (akár nem is úgy, hogy bárki tehetett volna róla, sajnos elég pl. egy tartós betegség, munka miatti távollét is), az nehézzé teszi, hogy később megbízzon emberekben , tartós kapcsolatot alakíthasson ki. És akkor a lehetséges kérdéseknek és okoknak a sora egyáltalán nem ért véget. Szerintem érdemes lehet pszichológust felkeresnie, ha a kérdések megfogalmazásában, és megválaszolásában nem jut igazán előre. De a barátai és a családtagjai is sokat segíthetnek a meglátásaikkal(másképp, mint a pszichológus, mert más a kapcsolat, és máshonnan látják Önt), csak „szitálja át” a vélmeényeket, nem biztos, hogy mindenkinek igaza van, de még a tévedéseket is érdemes komolyan venni, hizsne azok is formálhatták az Ön eddigi életútját. Üdvözlettel: Biró ESzter