A kérdés
Tisztelt Szakember! A kérdésem furcsa és bonyolult:Anya és feleség vagyok. Van egy rendes férjem, és egy tüneményes, 6 éves eltérő fejlődésű fiam. Jó munkahelyünk van, nem panaszkodhatok.Segítő szakmában dolgozom régóta. Ami nyomaszt, az az, hogy van egy magyar zenekar, akikért jó féléve elkezdtem rajongani, főleg az énekesért.Voltam koncerten, készült fotó, nagyon tisztelem, csodálom az énekest. Szinte megbabonázott, úgy érzem, hogy szerelmes lettem belé. Az életemet jelenleg unalmasnak találom, az emberi kapcsolatok nem boldogítanak, folyton elégedetlen vagyok.A férjem sokszor idegesít, nem találom már izgalmasnak.Beszélni ezekről senkivel nem tudok, mert bűntudatom van, meg a szakma miatt sem lehet. Kérdésem az volna, hogy lehet -e ennek a hangulatnak mélyebb oka, érdemes-e szakemberhez fordulni?Köszönöm!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, szerintem meg is válaszolta a saját kérdését, amit feltett. Nem lehet nagyon könnyű úgy az élet, ha a férjével való kapcsolata már (jelenleg?) nem izgalmas, a vele való kapcsolat idegesíti. Az "eltérő fejlődés" sokmindent takarhat, de az biztos, hogy ha tüneményes a kisfia, akkor nyilván azért, mert Ön sok energiát fektet abba, hogy mindent magkapjon, ami kell a fejlődéséhez. Gondolom, a segítő szakma is lehet megterhelő, bármi is az. Nem tudom, hogy vajon családi okok, párkapcsolatiak, vagy a szakmája terhei miatt elégedetlen az emberi kapcsolatokkal általában. De unatkozik is, hát persze, hogy egy rokonszenves zenekar rokonszenves énekese megbabonázhatja, hiszen vannak az életében hiányok, ami miatt nagyon kellhetnek az álmok, az álmodozás, egy másik, érdekesebb, színesebb élet vágyakozó elképzelése. Szerintem az életével való elégedetlenség, ami nagyon pontosan leír, lehet a mélyebb ok, és ezzel nagyon is érdemes mélységében foglalkozni. A véleményem az, hogy igen, érdemes szakemberhez fordulnia, hogy egyenesbe tegye az életét, és boldogabb, elégedettebb lehessen, és a zenekart szerethesse tovább anélkül, hogy elvágyódna a mindennapi életéből, hogy legyen a mindennapi élete is OK, szerethető, ne pedig unalmas, vagy idegesítő. Üdvözlettel: Biró Eszter