Tanács kérés

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! A levele olvasása közben sok kérdés felmerült bennem. Azt írja, hogy már tizenévesen is küzdött dührohamokkal, és az elfojtott indulatai kísérik. Nem tudom mit fojtott el, mik történtek Önnel akár gyermekkorában, akár azóta. Nem tudom, hogy mikor járt pszichiáternél, meddig szedte a gyógyszert, és azt sem tudom az ismerőse milyen gyógyszert javasolt, és azt most is szedi-e. Mégis azt javaslom, hogy keressen fel egy szakembert, hogy beszéljen a dühkitöréseiről és a szorongásáról, akinek elmondhatja érzéseit, gondolatait és aki segíthet feldolgozni azokat és kezelni az indulatait. Hiszek benne és tapasztalom is, hogy a velünk történt dolgok és a hozzá fűződő érzelmeink a kimondás és azok átdolgozása után a helyükre kerülhetnek lelkünkben, és utána már nem okoznak lelki zavart. Ha egyéni konzultációra nem szeretne járni, akkor javasolnám a csoportos módon elsajátítható relaxációs módszert, az autogén tréninget – ami segíthet a dühkitöréseit és a feszültségeit kezelni, csökkenteni. A harag egyébként egy alapérzelmünk, ami hasznos is lehet számunkra, ha megéljük. De ahogy említi, annak elfojtása már nem az. A düh parttalan kiélése, kifejezése szintén nem hasznos. Idővel az említett módszerek azt eredményezhetik, hogy az Önben lévő düh megszelídül és már nincs is szüksége annak nyílt kifejezésére, megélheti azt anélkül, hogy azzal másokat, vagy magát bántaná. Így van rá esélye, hogy "normális" legyen. A többi érzelmével (az undor, az irigység, és a gyűlölet) is érdemes lenne foglalkozni természetesen, továbbá az énképe, önértékelése javításával is. Remélem segíthettem. Üdvözlöm!