A kérdés
Üdvözlöm Kedves Hölgyem/Uram Rezes Tímea Renáta vagyok 27 éves egy 7 éves lányom anyukája vagyok. Régóta terveztem írni, és tanácsot kérni, de most jött el az ideje. Több problémám is van és bár igyekszem rendszerezni a dolgokat mégis, azt érzem semmire sem vagyok jó. Néha azt érzem, hogy beszélnek hozzám és mintha kizárnám a külvilágot, néha betudtam annak, hogy csak anyukám van, aki ugyan felnevelt de keveset támogatott részben 14 éves korom óta egyedül éreztem magam. Végtelen türelmem van minden téren, velem összeveszni is nehéz. akiket szeretek, megteszek értük mindent, mégis azt érzem kevés vagyok. 19 éves voltam mikor a lányom született, egyből tudtam, ha nekem kevés is lesz, akkor is megszületik, és amit én nem kaptam meg, ő meg kapja. 1 éve 4 hónapja találtam meg azt az embert, aki végre ugy szeret ahogy vagyok. Mégis mindig 100%-osan meg akarok felelni mindenben és mindenkinek.. Pedig már mondták, barátok is nem kell. Válaszát előre is köszönömA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Tímea! Tiszteletre méltó, ahogy mindent megtett a lányáért, és most már igazán Önön a sor. Értem, hogy a barátai is mondják, hogy nem így kéne gondolkodnia, viselkednie, ez sajnos azonban nem ilyen egyszerű. Problémája, miszerint úgy érzi kevesebbet ér, és ennek megfelelően is viselkedik a környezetével, azt jelzi számomra, hogy mélyben meghúzódó, gyermekkori elakadásról van szó. Idő és támogató figyelem szükséges ahhoz, hogy megismerje önmagát, hogy Önnek mire van szüksége, és elhiggye van olyan értékes mint bárki más. Ehhez az úthoz én szakember segítségét javaslom, akinek a támogatásával közelebb juthat önmagához, és a céljaihoz. Sok sikert kívánok az úton! Üdvözlettel: Peringer SzilviKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
