A kérdés
Tisztelt szakértő, Néhány éve nincsen párkapcsolatom és igazából egy kettősséget véltem felfedezni a viselkedésemben. Vágyakozom a társra az együtt élésre, de rengeteg el és vissza utasítást kaptam az életemben, ezért átestem egy olyan ponton, hogy keresek, néha ismerkedem is, de minimális energia befektetéssel. De amikor találkozom olyan nővel, aki ismerkedne velem, olyankor hárítok, finoman kibújok az ismerkedés alól. Tehát akarom is meg nem is a társat és nem igazán értem ezt a reakciómat. Köszönöm, GáborA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Gábor! Feltett kérdésében egyben válaszolt is. Azt írja, hogy a sok csalódás elfárasztotta, bizalmatlanná tette. Talán az egész mögött szorongás is van, hogyha esetleg mégis beleeresztené magát a kapcsolatba, akkor az vajon jól sülne-e el? Ami segíthetné viselkedésének jobb megértését, az a helyzetben felmerülő automatikus gondolatok, mélyebb meggyőződések feltérképezése lehetne. Ekkor pontosabban láthatná, milyen indokkal beszéli le magát a adott nőről. Ami még eszembe jutott, hogy van-e esetleg konkrét női ideállja, akihez hozzáhasonlít minden egyes megismert nőt, mert ez is tud ilyen reakciókat kiváltani. Amit sokáig nem gyakorolunk az is tud több szorongást kiváltani, így ha már régóta nem volt együtt nővel, szoronghat akörül, hogy vajon milyen is lesz az, de ez az ambivalencia irányulhat a kialakult magánszféra tudattalan megvédésére is. Egyszóval sokminden lehet mögötte, legjobb , ha egyre tudatosabban elemzi gondolatait a meglévő helyzetekben. Fontos lenne definiálni a konkrét célt is, vajon tényleg szeretne-e párkapcsolatot és ha igen, milyen kép él erről Önben? Sok sikert kívánok. Üdvözlettel Balázs Nelli