A kérdés
Önbizalom-hiányos vagyok, apámmal nem merek nyíltan beszélgetni, félek, hogy beszédével megaláz engem, ami már többször megtörtént. Nincsenek barátaim, félek a munkahelyemen, hogy valamit nem jól csinálok, mit tegyek, hogy az önbizalmam megnövekedjék és rendes életet éljek? Köszönöm válaszát.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Önbizalmunk társaink tükrében fejlődik. Kisgyerekkorban az alapján alakítjuk ki énképünket, hogy a szüleink milyen visszajelzéseket adnak rólunk. Azok a kisgyerekek, akiket megdicsérnek, ha sikerül valamit véghezvinniük, és segítenek nekik, ha hibáznak, később magabiztos felnőttekké válnak. Azok a kisgyerekek, akiket megszidnak, ha hibáznak, és lekicsinylik az eredményeiket, felnőttkorban visszahúzódóak, önbizalom hiányosak lesznek. Felnőtt életünkben az új kapcsolatok hatására ez az énkép természetesen átalakul és formálódik, de alapvető attitűdjeink alig változnak. Ha az Ön fejlődését Édesapja folyamatos kritikája, lekicsinylése kísérte, akkor várható, hogy Ön minden társas helyzetben nagyjából arra számít, amit Édesapjától kapott. Vagyis nem sok jót. Ebből kiindulva érthető, hogy miért nincsenek barátai, és miért fél a munkahelyén, hogy valami hibát vét. Mert az egyik legfontosabb kapcsolatában sajnos nem a partnerséget tanulta meg, nem azt, hogy igenis lehet hibázni, mert a hibák többnyire kijavíthatók, hanem azt, hogy minden tettével legyen óvatos, mert nem segítségre számíthat, hanem retorzióra. Igazán sajnálom, hogy olyan közegben nőtt fel, amely káros volt Önre nézve! De mindez helyrehozható! Ön is ki tudja javítani, ha másképp nem, akkor pszichológus segítségével. A lényeg az, hogy megértse az összefüggéseket a gyerekkora és jelenlegi viselkedése, érzései között – amelyek azért jóval bonyolultabbak annál, ahogyan az illusztráció kedvéért az imént felvázoltam. A megértés, az összefüggések feltárása komoly munka, és érzelmileg rendkívül megterhelő, ezért javaslom azt, hogy ne egyedül fusson neki, hanem szakember segítségével. Az Ön esetében erre azért is lenne szükség, mert lehet, hogy Ön ezt még így nem fogalmazta meg magának, de rövid leírásából is kiderül, hogy Ön szorongásokkal küzd. A munkahelyével kapcsolatos félelmei erre utalnak, és az önbizalomhiány általában párban szokott járni a szorongással is. A szorongás érzelmek és gondolatok rendszere, olyan sémák, amelyek kellően boldogtalanná és szerencsétlenné tudnak tenni bennünket, és ha nem figyelünk oda, ezek a sémák uralják gondolatainkat és tetteinket. De ezen is lehet változtatni! Le tudja győzni a szorongást, és új alapokra tudja helyezni az önbizalmát! Az első lépéseket már meg is tette, mert felismerte, hogy baj van, és a legfontosabb, hogy szeretne változtatni! A változtatás igénye nagyon fontos, mert ez adja az energiát a folyamathoz! A következő lépés az, hogy ajánlok két könyvet, olvasson bele, vagy akár olvassa végig mind a kettőt, végezze el a gyakorlatokat, hogy tisztábban lássa helyzetét. Ha bármi kérdése van a könyvekben leírtakkal kapcsolatban, vagy érzelmileg túl megterhelő az élmény, akkor keressen fel nyugodtan e-mailben vagy személyesen. Pszichológus segítségével könnyebb a folyamat, mert egyrészt nincs egyedül, másrészt a terápia elfogadó közege, az együttérzés és a támogatás kompenzálná a gyermekkorában elszenvedett sérüléseket. Az Ön döntése, hogy mennyi energiát fordít a változtatásra, nekifut-e egyedül, vagy segítséget kér. Azt is érdemes tudnia, hogy Ön nincs egyedül a problémájával. Sokan küzdenek a károsító családi közeg hagyatékával, a munkám során fájóan gyakran találkozom olyan fiatal és idősebb nőkkel, férfiakkal, akik Önhöz hasonlóan a múlt béklyójában élnek, de a lényeg az, hogy mindezen tudunk változtatni. Minél előbb, annál jobb! A könyvek tehát: Dr. Susan Forward: Mérgező szülők. Reneau Z. Peurifoy: Szorongás, fóbiák, pánik. Üdvözlettel: G. Tóth Kinga