A kérdés
Kedves Pszichológus! Egy 22 éves lány vagyok akinek éppen kialakulóban van egy kapcsolata egy fiúval akivel jól működik minden, jól kijövünk, talál a szó, szeretünk együtt lenni, viszont a fiúnak egy előző párkapcsolati kudarc miatt kételyei támadtak amint komolyabban kezdett érezni irántam. Elmondása szerint szeretne velem lenni viszont nagyon fél az újabb kudarctól amint megszeret valakit. Akarja, hogy együtt megoldjuk ezt a problémát, viszont ahogy látom konkrétan retteg a kudarctól és nem tudom, hogy én hogyan segíthetnék neki ebben. Nem tudom, hogy hogyan mutathatnám meg, hogy komolyan gondolom és nem kell félnie a szerelemtől. Előre is nagyon köszönöm a válaszát! :)A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, egészen biztos, hogy szükség van időre, türelemre. Hiszen ha a (leendő?) párja nem mer bízni, akkor az ígéretek önmagukban nem fogják megnyugtatni, attól tartok. Látnia kell - és ehhez kell az Ön türelme, szeretete és idő is -, hogy Ön megbízható, nem csapja be, betartja az ígéreteit, egyenes, őszinte, stb. Érdemes sokat beszélgetniük, hogy kiderüljön (lehet, hogy Ön már tudja, csak a levelében nem írta meg), hogy konkértan milyen kudarctól fél, és jó volna együtt kitalálni, hogy mi az, ami neki megnyugvást, békét tud hozni. Kérdezze meg tőle, hogy it szeretne, hogy Ön mit CSINÁLJON, vagy mit NE CSINÁLJON. Azért írtam ezeket nagy betűvel, mert jó, ha sikerül olyan kívánságokat kitalálni együtt, amelyek kifejezetten a cselekvésre vonatkoznak. Ez azért fontos, mert ha mondjuk az az ő kívánsága, hogy "ne csapj be soha", akkor nagyon nehéz kitalálni, hogy pontosan mit is ért ő ezen. Pl. belefér-e, hogy egy olyan estén, amikor nincsenek együtt, Ön elmenjen valahova úgy, hogy nem szól neki erről. Ez becsapás? Vagy nem? Ugye erre nincs egyértelmű válasz. De ha azt kéri Öntől, hogy mindig szóljon neki, ha elmegy valahova, tudassa vele, merre jár, akkor lehet tudni, hogy ezt hogy kell pontosan csinálni. És Ön eldöntheti, és meg is tudja mondani, hogy tudja-e ezt vállalni, vagy pedig szeretne módosítani ezen. Ez így részletezve picit bután hangzik, de higgye el, hogy a valóságban egyáltalán nem butaság - párterápiákban szokták ezt a megközelítést alkalmazni (hogy a kérések a viselkedsére vonatkozzanak), mert így a legkisebb az esélye annak, hogy minden jó szándék ellenére is félreértik egymást. Szóval röviden szólva: szeresse, és legyen vele figyelmes, találja ki, és kérje az ő segítségét abban, hogy kitalálhassák együtt, a sebei vajon mitől is gyógyulnak be. És persze türelem is kell, mert a sebek gyógyulásához még a legszeretetteljesebb figyelem mellett is időre van szükség. Üdvözlettel: Biró Eszter