A kérdés
Tisztelet Pszichológus! 21 éves lány vagyok, egyetemre egy évig jártam, de mivel messze volt az egyetem, muszáj volt kollégiumban élnem. Egy évig próbáltam megszokni a szobatársaim, de nagyon introvertált vagyok, nem ment. Otthagytam az egyetemet. Azóta (egy éve) egy gyárban dolgozom napi 12 órát szalag mellett havi 90 ezer Ft-ért. 125-ös IQ-m van, 4 nyelven beszélek, de sehova sem kellek, mert nincs semmi végzettségem. Nincs semmi pénzem, mert a fizetésem nagy részét anyáméknak kell adnom, hogy ott lakhassak. Egyébként a szüleim szerint haszontalan vagyok mert otthagytam az egyetemet és még csak egy szakmám sincs. Semmiben nem támogatnak, folyamatosan azt hallgatom, mekkora szar vagyok. Szeretnék elmenni külföldre, hogy legyen reményem egy jobb jövőre, de erre sincs semmi kezdőtőkém. Szakmát sem tudok tanulni, mert a munka mellett nem fér bele a napomba. Megragadtam itt egy éve, és egész életemben itt fogok maradni. De nincs pénzem, anélkül nem tudok továbblépni. Mit tegyek?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves kérdező! Úgy látom, Ön valószínűleg depressziós. Olvasson utána a tüneteknek (lehangoltság, alvászavar, étvágy megváltozása, az örömérzet elvesztése, színtelennek látja a világot és reménytelennek a jövőt, nehezebb tud koncentrálni). Azt ajánlom, keressen fel, kognitív terápiával kezelhető az Ön állapota, ez a legjobb módszer az Ön állapotára.Tekintettel a helyzetére, megállapodunk a díjazásban, úgy, hogy tudjon járni. Ha nem ez az elképzelése, a pszichiátriai ambulanciát javaslom.Tisztelettel: Kiss József.Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
