A kérdés
Tisztelt Doktor Úr/Nő! 20 éves fiú vagyok, idén fejeztem be az iskolát, és Október 1. óta már dolgozom. Havi rendszerességgel fogyasztottam marihuánát, ami 2 év használat után öntudatra ébresztett. 2019 februárjától tudatosan éltem, értékeltem az apró dolgokat, a sétákat, és gyönyörködtem magában a természetben. Egyre jobban érdekelt az élet, illetve éreztem hogy minden egyes dolog amit teszek, meghatároz engem. Úgy döntöttem hogy abbahagyom a marihuánát. Ezzel párhuzamosan elkezdtem aggódni a jövőmön,hogy mi lesz velem, hogyan fogok helyt állni majd a munkahelyen. És eluralkodott rajtam egy érzés, a látásom elködösült, már semminek sem tudok örülni úgy mint akkor, nem köt le semmi, nem bírok a jelenben maradni és koncentrálni. Nem bírok felfogni dolgokat, szorongok, és azt sem tudom hogy én valójában ki vagyok. Lehetséges hogy a változást próbálja így az agyam feldolgozni? Néha arra se figyelek mit csinálok, és arra sem emlékszem mit csináltam az előbb. Mit kéne tennem? RolandA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Köszönöm, hogy írt az oldalra, hiszen nagyon sokan vannak hasonló helyzetben és csak sodródnak. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ilyen tudatosan próbál rálátni helyzetére és akármilyen nehéz, nem adja fel.Ez a hozzáállás biztosan nem marad eredmény nélkül. Egyszer egy ember, aki már 20 éve fogyasztott marihuánát a családja nyomására abbahagyta, sikeresen leszokott róla, viszont attól a naptól kezdve szorongott , kényszeres cselekedetei voltak és olyan mindennapi működést vett fel, amivel a családja nem tudott mit kezdeni. Egyre nehezebben volt tolerálható és a munkáját sem tudta úgy végezni, mint addig. Mi történt ? Annak idején húsz évvel korábban a marihuánát épp ezek a szorongások, miatt kezdte el használni és minden egyes alkalommal, amikor erősödte a tünetek, elszívott egy füves cigit, az ideig-óráig segített neki, de soha sem tárta fel szorongásainak okát, soha sem mert szembenézni önmagával, személyiségének árnyoldalaival, elakadásaival. Nagy valószínűséggel Önnél is ez történt, azt a kérdést , hogy ki vagyok, mi az én feladatom a világban, hova tartok, hogyan tudom a jelenben jól érezni magam? elfedte a füves cigikkel. Miután hozott egy döntést, hogy nem szeretne önmaga előtt titkokkal élni, elfutni saját kérdéseitől, nyilván most nehéz a feltárás, a válasz nélküli kérdések sorozata. Ez feszültséggel jár. Mit tehet? Először is fogadja el, hogy most ilyen állapotban van, minél jobban fél, minél jobban megszeretne szabadulni és már mindent tudni, elindulni, annál nehezebb lesz. Az élet kezdete igenis szorongásokkal teli, igenis nehéz tudni kik vagyunk, mi a dolgunk, hogyan teljesedjünk ki. Minél több mindent kipróbál, minél több helyzetbe bele engedni önmagát, annál több válassza lesz és gyakorlata is. Szóval, kísérletezzen, élményeit írja le, vezethet naplót is, meglátja egy idő után hasonló érzéseket és gondolatokat vél majd felfedezni és azokat azután majd könnyebben tudja kezelni. A fókusz gyakorolható, a szorongás csökkentése is gyakorolható. Jó úton jár, kérem folytassa és ha a szorongás megnő, nyugodtan kérjen pszichológusi segítséget vagy akár barátit is. A tudatosítás, az életenergiák jó helyre való koncentrálása, a sport, egészséges életmód, nyitott beszélgetések, önmagának kérdések feltevése, több mint valószínűleg a jó irányba fogják terelni. Kívánom, hogy ne torpanjon meg félúton, ne felejtse el, miért indult útnak és ha elgyengül, akkor se a régi megküzdési mintákat szedje elő. Sok sikert , erőt kívánok: Balázs Nelli