Miért nem?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Erika! Tisztelem a bátorságáért, hogy fel merte vállalni ezt a helyzetet és feltette a kérdését. Manapság óriási teherként nehezedik a fiatal nőkre az elvárás, hogy gyermeket akarni KELL, szülni KELL. Én nem értek ezzel egyet. Bár én magam édesanya vagyok, azt gondolom, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy vállal-e utódot - amennyiben nem, azt a döntést tiszteletben kell tartani, bármi is legyen az oka. Ön már gyerekkorától úgy érezte, hogy nem szeretne anyává válni, s ez az álláspont nem változott felnőttkorára sem. Ettől Ön még kedves, szeretetreméltó ember és szerető feleség lehet. Levelében nem tér ki arra, hogy korábban esett-e szó komolyabban a gyermekvállalásról a párjával, beszéltek-e a házasságkötés előtt arról, hogyan képzelik. Ez egy rendkívül fontos területe az életnek, nagyon fontos, hogy a házastársak mindkettejük számára elfogadható megegyezésre jussanak a kérdésben. Annyi biztos, hogy jelenleg mindketten mást szeretnének: a férje gyermeket, Ön pedig biztosnak érzi, hogy nem. Abból, hogy Ön gondolkodik azon, hogy segítséget kér és talán kideríti, hogy mi áll a döntése hátterében, az az érzésem, hogy talán mégsem annyira biztos az elhatározásában, vagy annyira szereti a férjét, hogy a kedvéért próbálna változtatni az álláspontján. Ha így van, érdemes utánajárni egy pszichológus segítségével, hogy valójában mit tart Ön az anyaságról, valójában milyen érzések, félelmek, hiedelmek tartják vissza attól, hogy gyermeket vállaljon. Lehetséges, hogy a folyamat végére megerősödik az elhatározása és továbbra sem tudja anyaként elképzelni magát, de az is lehet, hogy változnak az érzései ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik, a házasságuk erős érzelmekre épül, így bízvást kérhet némi türelmet a párjától, hogy ezt kiderítse. Fontos, hogy őszintén beszéljenek erről a nagyon fontos életterületről. Fogalmazza meg, hogy szívesen szán időt és energiát arra, hogy jobban megismerje az érzéseit az anyasággal kapcsolatban a férje kedvéért, de ehhez időre van szüksége. Bízzunk abban, hogy a férje is tud még türelemmel lenni, amíg ez a folyamat zajlik. Kérhetnek párterápiás segítséget is ebben a témában, számba vehetik, mi minden érték van a kapcsolatukban gyermek nélkül is - ez azért is jó ötlet, mert azzal a lehetőséggel is számolni kell, hogy esetleg nem kerülnek végül közös álláspontra és az komoly fordulópontja lehet a házasságuknak. Remélem, összhangba tudnak végül kerülni ezen a téren is. Mindenesetre fontos lenne őszintén beszélni a témáról, de nem hozva egyelőre végleges döntést, hanem hangsúlyozva az egymás iránti szeretetüket, megértésüket, keresni az alternatívákat rövid- és hosszútávon is. Sok sikert! Fehér Anita