A kérdés
Üdvözlöm! Amióta az eszemet tudom, mindig törekedtem arra, hogy a tanulmányaimban a lehető legsikeresebb legyek. Már általános iskolában is frusztrált, ha "csak" négyest kaptam. Ezt a fajta maximalizmust, hogy muszáj mindig osztályelső lennem, a gimiben és az egyetemen sikerült valamelyest elengednem, de most, hogy a szakdolgozatomat írom, megint rámtör az a frusztráló, fojtogató érzés, hogy ennek muszáj tökéletesnek lennie. Nem tudok mással foglalkozni, naponta többször kell újraolvasnom minden egyes szót, és mivel idegennyelven írom a diplomamunkám, mindig találok benne valamit, amit máshogy is ki tudnék fejezni. A témavezetőm mindig megdicsér, tetszik neki a munkám, viszont mivel nem vagyok anyanyelvi beszélő, mindig vannak benne apróbb hibák, amik után teljesen összeomlok, hogy nem érdemlem meg a dicséretét, túlbecsül engem, és ha ilyen pitiáner hibákat képes vagyok elkövetni, egyetlen dicsérő szavára sem vagyok méltó. Semmi sem elég jó. Úgy érzem én nem vagyok elég jó. Mit tegyek?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, a felvetése mélyebben gyökerezhet, mint azt gondolná! Első körben azt javasolnám, próbálja meg végiggondolni, Önnek mit üzen az, amit megfogalmazott: "Úgy érzem én nem vagyok elég jó". Mi jut erről eszébe? Esetleg próbáljon meg felidézni emlékeket, amik ehhez az érzéshez köthetők. Sajnos látatlanban, a háttere részletes ismerete nélkül konkrétumot nem fogok tudni javasolni. Egy biztos: a munka önmagunkon a legtöbb esetben segít, azonban ehhez megfelelő szakmai támogatás is szükséges lehet. Ha komolyan szeretne dolgozni önmagán, bátrorítom arra, hogy keressen fel egy pszichológus kollégát. Remélem, tudtam válaszolni a felvetésére. Üdvözli, Szabó KristófKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
