A kérdés
Egy számomra fontos személlyel szerettem volna bizalmas baráti viszonyba kerülni. A helyenként illetlen közeledést látszólag hol elfogadta, hol nem, végül jelezte, hogy zavarja és zaklatásnak éli meg. Bocsánatot kértem, amit elfogadott, de továbbra is nagyon rosszul érzem magam miatta, ráadásul ezzel gyakorlatilag meghúzta a vonalat is, hogy nem lehetünk barátok. Milyen módszerekkel tudnék javítani a bűntudatomon, szégyenérzetemen? Próbáltam tovább tisztázni a helyzetet vele, de lezártnak tekinti a kérdést. Köszönöm.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Egy alakuló baráti kapcsolatnál az elején sokszor nehéz pontosan megjósolni, hol húzódik az a bizonyos határ, meddig „terhelhető” a másik személy. Nem lehetünk 100%-ban biztosak, vajon meddig komfortos a másiknak, meddig enged minket bizalmába, illetve milyen mélységű témákba mehetünk bele közösen. Jól lehet, ami nekünk belefér, az a másiknak kevésbé, vagy egyáltalán nem. Úgy érzem a leírásából, hogy a próbálkozását követő határhúzást Ön abszolút tudomásul vette, figyelt a másik jelzéseire, és alkalmazkodott a helyzethez. Ilyenkor megjelenő negatív érzések, mint a bűntudat, szégyen, természetes emberi reakció. A bocsánatkérés, illetve a helyzet tisztázása segíteni szokott ilyenkor, amelyet Ön már meg is tett. Úgy gondolom, hogy ha ez mindkettejük számára fontos kapcsolat, akkor idővel biztosan ő is elfogadja, megpróbál túllendülni ezen a ponton, megpróbálja majd kettejük kapcsolatába integrálni a történéseket. Hiszen az emberi kapcsolatokban sok minden megtörténhet: nem csak a jó dolgokat éljük meg benne, hanem a kevésbé jókat is – óhatatlanul megbánthatunk másokat, vagy látszólag nehezen oldódó feszültség keletkezhet, vagy lehetünk más nézőponton, stb., de ettől még nem törvényszerű, hogy véget érjen egy ismeretség, barátság. Valószínűleg, hogy idővel másképp, talán bölcsebben tekinthetnek vissza erre a történésre, és lehetséges, hogy akkor fogják tudni csak igazából megbeszélni, közösen átlátni a helyzetet. De az is megeshet, hogy minderre nem kerül sor... Legjobbakat kívánom: Zilahi Tímea felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus jelölt