A kérdés
Üdvözlöm! Segítséget kérnék. A párom most válik el a feleségétől. Van két nagy gyereke. Mi egy fél éve vagyunk együtt. Sokszor úgy érzem , utolsó vagyok a sorban nála. Heti háromszor találkozunk pár órát . Úgy érzem irigy és féltékeny vagyok rá. Hogy ő megteheti hogy mindig megy kirándulni ,színház ,stb Mert van pénze Én meg dolgozok egész nap , és egy mozira sem futja . Csak várom a pár órát vele... Rosszul esik mikor el.egy napokra.. Úgy érzem utolsó vagyok. Legyek türelmes ..azt mondja...pár hónap a válás... De... hogyan költözzek én oda ,ahol a feleségével élt.. Minden róluk szól ott.. De ő nem adja el azt a házat Ő okos ,gazdag ,a családja , barátai is Én átlagos, egyszerű vagyok Félek nem illek hozzá ..majd leneznek az ismerősei. Nagyon szeretem ,de ez a kétség bennem elrontja a kedvem ,és ezt ő is látja Hogy győzzem le magamban ?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező,
Köszönöm, hogy megosztotta az érzéseit, amelyek kétségtelenül nagyon összetettek és nehezek. Egy ilyen helyzetben természetes, hogy bizonytalanságot, féltékenységet és önértékelési dilemmákat él meg, hiszen a párkapcsolata egy érzelmileg megterhelő szakaszban kezdődött, amely az újrakezdés és a lezárás kihívásaival is tele van.
Az, hogy őszintén beszél az érzéseiről, már önmagában nagy lépés az önismeret útján. Az „utolsónak lenni” érzése fájdalmas, hiszen azt tükrözheti, hogy a kapcsolatban nincs meg az Ön számára szükséges biztonság és érzelmi prioritás. Érdemes lenne a párjával nyíltan beszélni arról, hogy mit jelentene Önnek az, ha a találkozások gyakoribbá vagy mélyebb minőségűvé válnának, és hogy hogyan lehetne megteremteni az egyensúlyt az ő kötelességei és az Ön igényei között.
A féltékenység, amely az ő életszínvonalával vagy szabadságával kapcsolatos, szintén érthető reakció lehet, de érdemes megvizsgálni, hogy ez milyen belső hiányokra mutathat rá. Lehet, hogy Önnek fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy önállóan is megteremtse azokat az örömforrásokat, amelyek feltöltik. Így kevesebb nyomás nehezedne a kapcsolatukra, és Ön magabiztosabban érezhetné magát benne.
A párkapcsolat akkor tud igazán kiteljesedni, ha mindkét fél magabiztosan áll a saját életében és érzelmeiben. Az, hogy Ön fél attól, hogy nem illik hozzá vagy hogy mások lenézhetik, egy belső bizonytalanságra utalhat. Ez azonban nem a valós értékét tükrözi, hanem inkább azt, hogy most egy érzelmileg érzékenyebb helyzetben van. Érdemes lehet önértékelését erősíteni, például azzal, hogy listát készít az erősségeiről, eredményeiről, és arról, mi mindent tud adni a kapcsolatba.
A közös jövőt érintő kérdéseket – mint például a ház, ahol a párja a feleségével élt – szintén érdemes fokozatosan és nyíltan átbeszélni, hogy Ön is el tudja képzelni, miként érezné magát ott. Az ő „türelmet kérő” javaslata egy kompromisszum, de fontos, hogy az Ön érzelmi szükségletei is meghallgatásra találjanak.
Azt gondolom, hogy érdemes lehet hangsúlyt fektetnie az önismeretre, azon belül is a kötődési mintázatainak megismerésére és az asszertivitására, továbbá saját értékrendjének, értékeinek és erőforrásainak feltárására. Ezekben pszichológus segítségére lehet.
Fontos tudnia, hogy ez a válasz nem helyettesíti a terápiát vagy szakemberrel való személyes konzultációt.