A kérdés
Mindkét oldalról megtapasztalom a címbéli kérdést. Egy korábbi kapcsolatom, ahol a hölgy keresett meg, hogy beszéljünk és van olyan is, ahol én élem meg rosszul, hogy nem beszélünk. Elsőnél nem értem, hogy miért akar beszélni: szeretők voltunk 3 éve, neki férje volt. Azóta anya lett és már a családjának él. Miért fontos neki, hogy beszélő viszonyban legyünk?? (úgy, hogy ezt is titkolja a férje előtt) Feltűnt, hogy a múltat emlegeti és a válaszaimra úgy reagál, mintha én őt rossz embernek tartanám stb. Kusza és felkavaró számomra. Utóbbi, egy nemrég véget ért párkapcsolatom, szerelmi érésekkel, de nem jó érzésekkel váltunk el. Szerettem volna valamit megőrizni abból ami volt, mert érzelmileg úgy érzem arra a támogatásra van szükségem, amit kaptam és amit tudtam adni. Talán egy barátságba átvinni. A hölgy kötetlen hétvégékre még nyitott lett volna, de aztán mégsem,majd arra kért ne is keressem. Nem keresem, de nála változó, hogy mit akar. Őt szeretem és fájdalmas ez a helyzet számomra.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Gábor! A lezárt kapcsolatainkat nem egyszerű folyamat átalakítani barátsággá, mert többnyire az egyik fél többet szeretne, még nem tudta elengedni a reményt, hogy újra lehet éleszteni a párkapcsolatot. Emiatt ezek a helyzetek többnyire nem szimmetrikusak. Mint ahogy Ön is írta, az Ön által befejezett szeretői kapcsolatban érzelmileg már nem érintődik meg, inkább csak nem érti, hogy a másik fél miért keresi Önt. Lehet, hogy az említett hölgy szeretné, ha Ön biztosítaná arról, hogy megbocsájtható, amit tett. A bűntudat miatt nem tudja Önt elengedni. A másik kapcsolatot pedig Ön nem tudja érzelmileg lezárni, mert sokat adott Önnek ez a kapcsolat. Azt írja, szereti ezt a hölgyet és fájdalmas a szakítás. Sajnos, a szakítást megszenvedik az emberek, fáj a másikkal való közeli kapcsolat megszűnése. Hasonlít ahhoz, amikor valaki meghal, valakit elveszítünk és gyászoljuk. Nem tudjuk kiverni a fejünkből az emlékét, mindenről ő jut az eszünkbe stb. Ez egy nehéz, érzelmileg megterhelő folyamat, ami valóban sok szenvedéssel és fájdalommal jár. Ilyenkor érdemes megélni ezeket, hagyni, hogy időnként fájjon, lehet néha sírni is. Fontos azonban, hogy kímélje magát, kerülje a közös emlékeket felidéző helyszineket, tegye el az emléktárgyakat stb. Próbáljon meg minél több emberrel beszélni, keresni a társas támogatást. Próbálja meg kerülni a hölgyet. Aki szerelemre kötetlen hétvégéket ajánl, az nem szerelmes, mindenképpen fájó lenne Önnek a folytatás. Tartson ki. Gondolja végig, hogy egy-egy szakítást után mennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy érzelmileg eltávolodjon az adott személytől. Most is biztosan túl lesz a nehezén, és ezzel helyet termet majd magában egy új kapcsolatnak, amibe már azokkal a tapasztalatokkal lép be, amit megszerzett ebben a szerelemben.Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
